Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Fegyverek - Balták, szekercék, fokosok, bárdok
1. Demecser-Borzsovapuszta 2. Demecser-Földvár 3. Demecser-Földvár 4. Döge-? 5. Gégény-? 6. Ibrány-Esbó-halom 147. sír 7. Ibrány-Esbó-halom 199. sír 8. Kisvárda-Csabamező 9. Nagyhalász-Homok-tanya 10. Nagyhalász-Homok-tanya 11. Nagyhalász-Homok-tanya 12. Nagyhalász-Kíszombor A. sír 13. Paszab-Belterület 14. Tiszabercel-Ráctemető 10. sír baltás szekerce szekerce szekerce „balta" fokosbalta fokosbalta nyéltámaszos balta fokosbalta fokosbalta fokosbalta nyéltámaszos bárd baltás szekerce fokosbalta balta H: 16 cm H: 18,2 cm H: 21,4 cm H: 20 cm H: 14,7 cm H: 11,8 cm ? H: 14 cm H: 17,4 cm H: 13,7 cm H: 15,6 cm H: 12,8 cm H: 10,2 cm elveszett 171. kép 7. 171. kép 12. 171. kép 13. 171. kép 11. 171. kép 6. 171. kép 10. 171. kép 2. 171. kép 4. 171. kép 8. 171. kép 9. 171. kép 5. 171. kép 1. 171. kép 3. Kérdésként merült föl, hogy a baltát hogyan viselték a harcosok. Erre az Ibrány-Esbó-halmi sír nyújt támpontot, ahol a balta közelében küllős elosztókarikát találtunk (98. tábla), ami arra utal, hogy az övről csüngött le a lovas fegyvere. Fokosbalták (171. kép 1-2., 4., 6., 8., 11.) A leggyakoribb forma a fokosbalta. A Rétközben is a leletek közel fele (6 db) ide sorolható. Közülük a legkisebb a paszabi (12,8 cm), a legnagyobb a gégényi (20 cm). Ez utóbbi formája némileg eltér a megszokottól, s lévén szórvány, fölmerül a lehetősége, hogy nem korszakunkhoz tartozik. 7 5 Kovács László 23 darabot gyűjtött össze e típusból, s elsősorban a X. századra keltezte megjegyezve, hogy a XI. század elején is előfordulhat (RÉVÉSZ 1996. 175. alapján). Eszerint a Rétközből származik e fegyverek 26%-a (amennyiben a gégényi darab korábbi, akkor 21,7%). Balták és bárdok (171. kép 3., 9-10.) A balták és bárdok tipológiailag jól körülhatárolható csoportját jelentik az ún. nyéltámaszos darabok. Összefoglalásában Kovács László mindössze 4-4 nyéltámaszos, köpűszámyas baltát, illetve bárdot tudott összegyűjteni a Kárpát-medence területéről (KOVÁCS 1986B. 102-110.). Valamennyi köznépi temetőből származik, ahogyan az ibrányi balta és a nagyhalászi bárd is. A szerző megjegyzi, hogy „néhányuk a temető leggazdagabb temetkezéséből" került elő. Ugyanezt elmondhatjuk Ibrány esetében is - az egyetlen lovas sír mellékletéről van ugyanis szó. Bár Kovács László ennek a fegyvernek jó párhuzamait találta meg a Kijevi Rusz területén, az ibrányi lovas sír - a többi nyéltámaszos baltás és bárdos temetkezéshez hasonlóan - a rítusa alapján is jól illeszkedik a temető belső rendjéhez, semmi esetre sem merül fel idegen etnikumhoz tartozása. 7 6 A sír a X. század közepére keltezhető, tehát a baltatípus javasolt keltezésénél kissé korábbi. Baltás szekercék (171. kép 5., 7.) Legutóbb Kovács László foglalta össze ismereteinket e típusról (KOVÁCS 1989A. 169-171.). Mindössze 6 darabot említett a Kárpát-medencében, közülük 4 felső-Tisza-vidéki lelőhelyről származik, ezen belül 2 a Rétközből. A karosi temetőkből egy további darabbal nőtt a szám (RÉVÉSZ 1996. 175.). A hazai példányok a X. századra, illetve a XI. század elejére keltezhetők. Nem eldöntött, hogy a honfoglalók keleti emlékanyagának része-e vagy már Kárpát-medencei foglalásuk után vették át valahonnan (KOVÁCS 1 989A. 169-171., RÉVÉSZ 1996. 175-177.). Mindkét rétközi darab köznépi temetőben került elő. Az ibrányi temetkezés a temetőn belüli helyzete alapján a X. század utolsó harmadából származhat. Szekercék (171. kép 12-13.) A területről származó két szekerce a XIII. századra keltezhető. 7 5 Formája és mérete alapján lehet szkíta kori. Jósa András feljegyzése alapján a honfoglalás kori (ezüstcsészés) leletektől pár száz lépésnyire került napvilágra egy szkíta füles bögre és egy orsógomb is (JAM régi III. 1292-1293.). Tehát a közelben szkíta temető volt. A balta származhat onnan is. Az adatra Almássy Katalin hívta föl a figyelmemet. 7 6 Annak ellenére, hogy felmerült olyan vélemény is, hogy a Magyarországra telepedett rusz-varég testőrség révén terjedt volna el (ŐSEINKET.... 1996. 47. - Révész László). 339
