Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Fegyverek - Íjak, nyilak, tegezek
7. Tiszabercel-Mezőgazdasági Szakiskola 19. sír: vaskarika és 2 vaspálca (177. tábla) 8. Tiszabercel-Ráctemető 5. sír: tegezmerevítők (180. tábla, 170. kép 4.) 9. Tiszabercel-Újsor 2. sír: tegezmerevítők (191. tábla, 170. kép 6.) 10. Tiszabercel-Újsor 4. sír: tegezmerevítő 11. Tiszabezdéd-Harangláb 2. sír: tegez vaspálcái 12. Tiszabezdéd-Harangláb 3. sír: tegez vasalásai 13. Tiszabezdéd-Harangláb 4. sír: tegez vasalásai 14. Tiszabezdéd-Harangláb 7. sír: tegez vasalásai(?) 15. Tiszabezdéd-Harangláb 9. sír: tegez vasalásai 16. Tiszabezdéd-Harangláb 10. sír: tegez vasalásai 17. Tuzsér-Boszorkány-hegy 5. sír: tegezmerevítők, csontmerevítő (226-227. tábla, 170. kép 2.) 18. Tuzsér-Boszorkány-hegy 6. sír: tegezmerevítők, elosztók (228-229. tábla, 170. kép 3.) A honfoglalás kori tegezek rekonstrukciójának ma már komoly irodalma van, melyet legutóbb Mesterházy Károly foglalt össze (MESTERHÁZY 1994A. a korábbi irodalommal). A területünkről bemutatott tegezek közül a rétközberencsi 2. sírban, a bal váll mellett találtnak tudjuk a pontosabb méreteit. Az ásató feljegyzése szerint kívül 79 cm hosszú, alul 13 cm széles, felül 10 cm széles volt (170. kép 1.). A tuzséri 5. sírban talált tegez a rétközberencsinél nagyobb volt. Vasabroncsa alapján az alsó átmérője kb. 17-17,5 cm lehetett (170. kép 2.). Meg lehetett megfigyelni, hogy egyik oldalát akasztófüles vaspálcával merevítették, az akasztófüllel ellentétes végen pedig harántul elhelyezett vékony, díszítő csontlemezt erősítettek a tegezhez. Ennek hossza 9,3 cm volt (elveszett). Sok vasalkatrésze megmaradt, a merevítők alapján a térd mellett függőlegesen állt. 7 2 Fedelén vaslemezes tegez volt a tuzséri 6. sírban. Vas- vagy csontlemezes fedelű volt a Szabolcsveresmart-Szelérd-dombi 5. sír tegeze is. A fedelén csont-, illetve vaslemezes tegezek feltérképezése során Kürti Béla megállapította, hogy azok a Körös-Maros-vidéken teijedtek el, s a Felső-Tisza-vidéken alig-alig fordultak elő (KÜRTI 1996A. 157-158. 7. kép). 73 A tegezeken elhelyezett különféle csontmerevítőket legutóbb Straub Péter gyűjtötte csokorba. Az általa felvázolt elteijedési térkép alapján a tegezcsontok gyakoribbak az Alföld déli részén, s a Felső-Tisza-vidéken kizárólag Karoson kerültek elő. Éppen ezért különösen fontos kiegészítenünk a gyűjtését, melyből kimaradt a Tuzsér-Boszorkány-hegyi 5. sír imént említett tegeze, 7 4 melynek csontlemeze elveszett. Arról nem tudunk, hogy díszített lett volna. A tuzséri tegezt a kísérőleletek alapján a X. század első két harmadára keltezhetjük. Bronz elosztókarikák voltak (3 db függesztőkarika) a tuzséri 6. sír nyíltartóján (170. kép 3.). De előfordult a rétközi tegezek között vaskarikára függesztett is (Szabolcsveresmart és Tiszabercel-Mezőgazdasági Szakiskola). íjtegezek (170. kép 7., 9.) A Kárpát-medencében eddig előkerült nem túl nagy számú íjtegezre utaló csontlemezek egyike Rétközberencsről származik, az 1. sírból. Szarvasagancsból faragták, állatfejjel díszítették (162. tábla, 170. kép 9.). H: 22 cm, Sz: 4,9 cm. Csak egy lemez került múzeumba a temetkezésből, azonban a leletegyüttest szétdúlták, így lelőkörülményeiről biztosat nem tudunk, ahogyan azt sem, hogy eredetileg is csak egy lemez volt-e vagy kettő. Bronzból készült tegez akasztófül volt a tiszabezdédi 16. sírban (214. tábla, 170. kép 7.). Révész László íjtegez függesztőjének határozta meg ezt a darabot (RÉVÉSZ 1996. 160.). Másodlagosan felhasznált tárgyról lehet szó, mivel ez esetben női sírból került elő. Az íjtartó tegezeket László Gyula rekonstruálta (LÁSZLÓ 1955.). Újabb adatokkal szolgált Révész László e rekonstrukció módosításához (RÉVÉSZ 1996. 154-157.). (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy készenléti íjtartó tegez a Rétközben eddig nem került elő.) 7 2 A tuzséri 5. és 6. sír tegezéről rendelkezésünkre álló információkat Révész László értékelte (RÉVÉSZ 2000. 11.). 7 3 Ezzel a megállapításával Kürti Béla csatlakozott ahhoz a kutatási irányzathoz, mely igyekszik a Kárpát-medencén belül a régészeti leletanyag alapján régiókat elkülöníteni a honfoglalás korban (BÁLINT 1991.). 7 4 A szabolcsveresmarti 5. sír tegezének fedelét vagy csont-, vagy vaslemez fedte. így azt nem lehet egyértelműen idesorolni. 337
