Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Tarsolyok és tartalmuk (csiholok, kovák, fenőkövek)
A csatok funkciója mellett szót kell ejtenünk a típusokrólis: jellegzetes formája miatt elsősorban a líra alakú csatokról. 5a. Líra (vagy lant) alakú csatok (163. kép 4.) A Rétközből egyetlen olyan csatot említhetek, mely egyértelműen a líra alakú csatokhoz (ezen belül RÉVÉSZ 1989. A típushoz) sorolható. Ez a Gáva-Vásártér 1. sírból származó darab (163. tábla 4.), mely a lókoponyán került elő. 6 8 A csat hasonló helyzetét említi Jósa András a kenézlői 12. sír esetében, illetve Révész László a Hódmezővásárhely-nagyszigeti temető 37. sírja esetében (RÉVÉSZ 1989. 518-519. 3. ábra). Úgy tűnik tehát, hogy nem egyedi jelenség, hogy a lószerszámhoz kisebb líra alakú csat tartozik. E típushoz sorolta Németh Péter, illetve az ő nyomán Révész László az egyik szabolcsveresmarti csatot is (163. kép 7.) (NÉMETH 1975. 15., RÉVÉSZ 1989. 524.). Véleményem szerint azonban ez a példány - párhuzamaival együtt - semmi esetre sem sorolható a líra alakúak közé, hiszen éppen azok legjellegzetesebb vonása, az elkülönített szíj tartó hiányzik. A Lengyelország és Baltikum felől hazánkba érkezett niellódíszes csatról és a vele együtt talált ugyancsak niellódíszes baltacsüngőről Németh Péter feltételezte, hogy a fejedelmi-királyi hatalom támogatására behívott varég-rusz eredetű testőrség egyik tagjának a birtokában lehetett (NÉMETH 1975. 15.). 5b. Líra alakú hevedercsatok (163. kép 5-6.) A hevedercsatok többsége a Rétközből szögletes vagy ovális, egy esetben kerek. Kivételt jelent 2 olyan példány (Paszab, Tiszabercel), melynek csatfeje - a líra alakú csatok mintájára - osztott (163. kép 5-6.). Míg Kiss Attila a líra alakú csatok közé sorolta - véleményem szerint helyesen - ezeket, addig Révész László szerint anyaguk és méretük miatt nem e típus képviselői (Kiss 1983. 203., RÉVÉSZ 1989. 528.). Egyedülálló, párhuzam nélküli csat került elő Beszterecen a földvár területén (163. kép 12.). Ennek a darabnak a kora kérdéses. A lelőhelyen császárkori, Árpád- és középkori anyag egyaránt előfordult. A csat bármelyikhez tartozhat ezek közül. Stilisztikai alapon leginkább talán középkori lehet. A kérdés azonban mindaddig, amíg párhuzamot nem találunk hozzá, nem dönthető el. A tarsoly valószínűleg az általánosan elterjedt viselet mindenkori praktikus része lehetett. Régészeti nyomai azonban - természetesen - ritkábban figyelhetők meg. Csak akkor mondhatjuk biztosan, hogy tarsoly volt a sírban, ha: 1. fémből készített része volt; 2. a benne tartott tárgyak készültek maradandó anyagból (csiholó, kova). Kivételes esetben a sírban megfigyelt elszíneződés is utalhat rá. Ilyen volt a Rétközben az Ibrány-Esbó-halmi 172. sírban. Tarsolyok és tartalmuk (csiholok, kovák, fenőkövek) 164. kép Tarsolyok a Rétközben. 1-2: Gáva-Vásártér 17. sír, 3: Ibrány-Esbó-halom 142. sír, 4: Ibrány-Esbó-halom 230. sír, 5: Ibrány-Esbó-halom 261. sír, 6: Tiszabezdéd-Harangláb 8. sír, 7: RétközberencsParom-domb 2. sír, 8: Tuzsér-Boszorkány-hegy 6. sír 68 Révész Lászlónál tévesen övcsatként szerepel (RÉVÉSZ 1989. 524.). 324
