Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Veretek
A gávai temetőben egy esetben, Ibrányban pedig 5 ízben fordult elő egy-egy darab - általában csüngős ingnyakveret fele - a sírban. Az ibrányi temetőben a gyerekekre jellemző, kivételt csak a 197/a. sír jelent, ahol egy fiatal nő feküdt. Mivel ez a veret elporladt és a fej mellett volt, talán ennek más funkciója lehetett, mint a gyerekek esetében. Ugyanakkor a gávai sír halottja egy 28-32 év körüli férfi volt. 7. Lábbeli-veretek (161. kép 33., 42., 69-71.) A lábbeli-veretek többségére is igaz az, amit már több ízben hangsúlyoztam, hogy funkciójukat csak akkor tudjuk, ha a lelőkörülményekről rendelkezésünkre állnak jó megfigyelések. Ennek fényében a Rétközből az alábbi leletegyütteseket kell itt említenem: 1. Buj-Gyeptelek: 67-76 éves nő 126 db csizmaveret (24. tábla 4., 26. tábla): 3 db hosszúkás, horgony alakú veret a csizma korcáról (161. kép 70.). 8 db korong alakú nagyobb veret a csizmafej közepéről (161. kép 42.). 46 db ugyanolyan kisebb veret a csizmaszárról. 69 db háromszög alakú veret a csizmafej pereméről és torkának elülső oldaláról (161. kép 69.). 2. Gáva-Szincse-part 60 db csizmaveret (38. tábla): 53 db korong alakú, középen bemélyített, aranyozott ezüstveret (161. kép 33.). 7 db nagyobb, stilizált madárfej alakú, aranyozott öntött ezüstveret (161. kép 71.). Ugyanitt néhány vékony, aranyozott ezüstlemez. Elveszett. 3. Nagyhalász-Kiszombor-hegy 6. sír (135. tábla): „Nadrágszárának alsó végét szegélyező bőrszalagra akiázott 3 db lencse mekkoraságú és alakú pityke. Több is lehetett, mert a lábközépcsont zöld rozsdával volt bevonva." (JÓSA 1914.) A veretes lábbelik kizárólag a X. századi női viselethez tartoztak (Kiss 1985. 232., Karte 8, RÉVÉSZ 1996. 103.). A honfoglalás kori veretes csizmák átfogó értékelését Csallány Dezső végezte el (CSALLÁNY 1970. 284—299.). Újabban az ő adatait - kiegészítve az újabb leletekkel - Révész László revideálta (RÉVÉSZ 1996. 98-103.). A buji korábbi rekonstrukciót hitelesnek fogadta el, a gávairól viszont nem ejt szót. A nagyhalászi leleteket csak feltételesen sorolom ide, hisz pontos megfigyelések híján értékelésük nem lehetséges. 8. Lószerszám-veretek Magának a veretnek a formája nem elegendő annak eldöntésére, hogy az egyes darabok valóban a lószerszámot díszítették-e. Ugyanolyan típusú veret szolgálhatott lószerszám és öv vereteként egyaránt (vö. RÉVÉSZ 1996. 57-58., 67.). Éppen ezért a veretekről ejtvén szót, azokat a darabokat is bemutatom itt, melyekkel kapcsolatban felmerült annak a lehetősége, hogy lószerszámot díszítettek. 1. Gégény-Monok-domb (48. tábla 3-9., 161. kép 34.). 2. Kék-Poros-hegy (121. tábla 3., 161. kép 32.). 3. Tiszabezdéd-Harangláb 1. sír (201. tábla, 161. kép 3.) Gégényben a többi között 7 db aranyozott ezüstveretet rejtettek el. Ezek nagy valószínűséggel kantárdíszek lehettek. Kéken felszíni szórvány volt egy kerek veret, mely talán a lószerszámot díszítette. 64 A tiszabezdédi példány párhuzamaira ld. RÉVÉSZ 1996. 122. 540. jegyzet. Ez a váz bal lábánál került elő, így eredeti funkcióját egyértelműen megítélni nem lehet. 6 5 9. Egyéb veretek Közelebbi információk híján nem dönthető el a funkciója a Nagyhalász-Homok-tanyai liliom alakú bronzveretnek (161. kép 19.). 64 A katalógusban szerepel még Nyírbogdány-Kövesszeg-hegy leírásánál egy lószerszám-veret. A lelőhely azonban - véleményem szerint - azonos a Kék-Poros-heggyel. 6 5 Révész László szerint inkább lószerszámról származik, mint övről. 321
