Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Gyürük

Gyűrűk A Rétközből összesen 89 db gyürüt gyűjtöttem össze, amely több-kevesebb valószínűséggel korszakunkhoz sorolható. Már elöljáróban meg kell állapítanom, hogy az egyik legnehezebben keltezhető tárgytípusról van szó annak ellenére, hogy a leggyakoribb ékszerek közé tartozik. Ez elsősorban abból adódik, hogy a késő Árpád-kori darabokról igen keveset tudunk. Fontos leletegyüttes e tekintetben a Pátroha-Butorkadűlői (159-160. tábla), amelynek keltezése megbízható és szűk, mivel a kincslelet az érmek alapján a tatáijárás idején került földbe. Az itt talált gyűrűk a további kutatás kiinduló pontjául szolgálhatnak. A X-XI. századi gyűrűk száma a Rétközben 71 db. Ezek 12 lelőhely (az összes lelőhely 20,7%-a) 54 temetkezéséből (az összes temetkezés 9%-a) származnak. Közülük a keltezhető példányok kronológiai megoszlása az alábbi: X. század 7 lelőhely (70%) 33 sírból (73,3%) 49 darab (80,3%) XI. század 3 lelőhely (30%) 12 sírból (26,6%) 12 darab (19,7%) összesen 10 lelőhely 45 sírból 61 darab Azaz több mint kétszer annyi gyűrűt keltezhetünk a X. századra, mint a XI.-re, ami azért feltűnő, mert a korábbi kutatás úgy vélekedett, hogy a gyűrűk mennyiségének növekedése és fomai gazdagodás jellemzi az Árpád-kort a honfoglalás korhoz képest (SZŐKE 1962. 96.). A Rétközben ennek az „eltolódásnak" az oka a kutatás hiányossága lehet. Erre utal, hogy ha csak az Ibrány-Esbó-halmi temetőt vizsgáljuk, akkor az arányok egészen másmilyenek lesznek. Itt a 272 egyén közül 22-t temettek el gyűrűvel (mindössze 8%). Közülük 12 fő (a gyűrűs temetkezések 54,5%-a) halhatott meg a X. században és 10 (a gyűrűs temetkezések 45,5%-a) a XI. században. Az arány tehát csaknem fele-fele. A darabszámban már nagyobb az eltérés: X. századi példány 23 db (69,7%), XI. századi csak 10 db (30,3%). Jellemző, hogy a XI. századi temetőrészen minden alkalommal csak egyetlen gyűrű fordult elő. A korai temetkezéseknél 5 esetben volt két darab egy sírban, egy esetben pedig (197/b. sír) 7 darabot bontottunk ki. A gyűrűket - akárcsak a karpereceket - elsősorban nők és gyermekek viselték, de olykor előfordultak férfísírokban is. Ezek többsége négy-gömbös fejű, betétes darab, de kivételesen akadt pántgyűrű is, valamint egy csavarást utánzó, zárt példány. Az Ibrány-Esbó-halmi temetőben 25 db 15 női sírból, 5 db 4 gyerek sírból és 4 db 3 férfi sírból származik. A nők-gyerekek-férfiak aránya: 68%: 18%: 14%. A nőknél gyakoribb a bal kézen hordott gyűrű (7 sírban 10 db), a férfiaknál és a gyerekeknél a jobbon (2 férfinál 3 db, 3 gyereknél 3 darab gyürü). 8 esetben nem lehetett megállapítani, hogy melyik kézen viselte a tulajdonos: nő gyerek férfi jobb bal ? jobb bal ? jobb bal ? 5 db 10 db 3 1 1 2 X. század 1 db 3 db 3 2 1 1 1 XI. század 6 db 13 db 6 db 3 db 1 db 1 db 3 db 1 db összesen: 34 db 1. Betétes gyűrűk Az üveg- vagy kőbetétes gyűrűk legnagyobb csoportját az ún. négygömbös fejű, honfoglalás kori jellegzetes gyűrűk jelentik. Négygömbös fejű betétes gyűrű (157. kép 1.): Révész László megállapította, hogy mind női, mind férfisírokból ismert a típus (RÉVÉSZ 1996. 93.). A Rétközben ugyancsak előfordult mindkét nemnél. Öt esetet említhetünk: 1. Nagyhalász-Kiszombor-hegy 2. sír: férfi (134. tábla) 2. Rétközberencs-Parom-domb 2. sír: férfi (166. tábla) 3. Tiszabezdéd-Harangláb-dülő 8. sír: férfi (208. tábla) 4. Tiszabezdéd-Harangláb-dülő 12. sír: nő (212. tábla) 5. Tiszabezdéd-Harangláb-dűlő 16. sír: nő 301