Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Avarok vagy szlávok? Néhány szó a honfoglalás előtti Rétközről

Avarok vagy szlávok? Néhány szó a honfoglalás előtti Rétközről A IX. század etnikai viszonyainak felvázolása nemcsak a Rétközben, de a Kárpát-medence keleti felének egészében is gyerekcipőben jár, ugyanakkor éles vitákra ad alkalmat (pl. Az ALFÖLD 1993.). Ez utóbbi nem véletlen, hisz kulcskérdés a honfoglalás kori kutatás szempontjából is. Nem kívánok itt kitérni olyan kérdésekre, mint a frank-avar háborúk „eredménye" vagy a bolgár terjeszkedés határának meghúzása. Az alábbiakban csupán arra teszek kísérletet, hogy prekoncepció-mentesen megvizsgáljam, mit tudunk jelenleg a régészeti leletek tükrében a Rétköz etnikai térképéről a honfoglalást megelőző időszakban. Az eddig ismertté vált lelőhelyek alapján a honfoglalást megelőző időszakban a Rétköz lakossága meglehetősen gyér lehetett. Az V. századból még említhetünk egy-egy lelőhelyet (pl. a híres fíbulás sír Gáváról), a VI. század elejéről azonban szinte semmit. Az Alföld többi részéről jól ismert VI. századi gepida leletanyag teljes mértékben hiányzik. Több mint fél évszázados hiátus után az avar korban bukkannak föl ismét leletek a Rétközben. A terület a kora avar időszaktól kezdve megosztott, s nem változott ez a helyzet a IX. századig, pontosabban a honfoglalásig sem. A Rétköz nyugati részén - a régészeti leletek alapján - ti. megtelepedtek az avarok (a keleti rész helyzetére a későbbiekben térek ki). A Rétközből az alábbi avar lelőhelyeket ismeijük (137. kép 1.)": 1. Buj-Hiller gőzmalom: VI. század vége - VII. század eleje (ADAM 2002. 87.). 2. Kemecse-Sarvay-tag: VIII. század (ADAM 2002. 189.). 3. Kótaj-Bánomvár: VII. század (ADAM 2002. 209-210.). 4. Kótaj Belterület, Újszőlő: VII. század (ADAM 2002. 210.). 5. Kótaj-Teleki L. birtoka: VI. század vége (ADAM 2002. 210.). 6. Nagyhalász-Homok-tanya, 267.: VII. század vége - VIII. század eleje (ADAM 2002. 252.). 7. Nagyhalász-Homok-tanya, Ságrétoldal-dülő: VII. század vége - VIII. század eleje (ADAM 2002. 252.). 8. Nagyhalász-Homok-tanya, Tisztilak kertje: VII. század vége - VIII. század eleje (ADAM 2002. 252.). 9. Nagyhalász-Telek-tanya, Hajóhomok-domb: VII. század vége -VIII. század eleje (ADAM 2002. 252.). 10. Paszab: VIII. század (ADAM 2002. 281.). 11. Paszab-Belterület: VIII. század (ADAM 2002. 281.). 12. Paszab-Övedpart, Horváth L. kertje: VIII. század (ADAM 2002. 281.). 13. Tiszabercel-Nagyrét: VIII. század (ADAM 2002. 376.). 14. Tiszabercel-Vékás-dülő, Hajnal I. földje: VII. század első fele (ADAM 2002. 376-377.). 15. Tiszabercel?: VIII. század (ADAM 2002. 377.). Fölmerült még néhány korongolatlan edénnyel kapcsolatban azok avar eredete (Ajak: JAM 65.89.1., Demecser-Borzsovapuszta: JAM 67.219.1., NÉMETH 1975.13. és Tiszatelek-Telek-tanya: JAM 64.56.1.), azonban ezek a darabok lehetnek császárkoriak is. így ezeket vizsgálatunk során figyelmen kívül hagytam. Csallány Dezső egy adattári feljegyzése alapján Bodnár Bálint információja szerint Kékesén, a homokhordó helyen egy hurkos fülű kengyelt találtak. Ugyanott voltak csonttöredékek és gyöngyök is. A leletek azonban nem kerültek múzeumba, így kormeghatározásuk és értékelésük nem lehetséges. A VI. század végétől a VIII. század végéig az avar szállásterület határa a Rétközben nem változott. Nagyjából ott húzható meg, ahol az utóbbi évek kutatása a térképészeti és helynévi adatok alapján a Csörszárok külső - ma már nem látható - vonalát sejti (137. kép 4.).

1

2 1' A lelőhelyeket Lipszky János XIX. század elején készített Magyarország térképének rétközi részletén mutatom be, melyen jól látszik az erősen vízjárta terület. Joannes Lipszky: Repertórium locomm obiectommque in XII tabulis mappae regnorum Hungáriáé. Budae 1808. 1

2 Az adatokat, melyek Nagyhalászra, Kemecsére, Vasmegyeire, Kékre, Nyíribronyra, Nyírturára, Nyírbogátra, Encsencsre és Nyírlugosra vonatkoznak (lásd ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1992. 33. további irodalommal), Lőrinczy Gáborral közösen gyűjtöttük össze. Erre a rekonstruált külső vonalra utal az avarok keleti határaként - hivatkozás nélkül - BÓNA 1993. 115. 249