Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Nyírbogdány
c. Kállay András ajándéka: Egy nagyobb méretű, gombos vassarkantyú. Tüskéje hengeres tagon lévő korongra ültetett kisebb gúla. H: 14,1 cm, Sz: 9,2 cm, S: 55,04 g (JAM 63.417.1., régi V. 507.) (137. tábla 3.). Az analógiák alapján (KALMÁR 1971. 360., KOVÁCS 1986. 266.) XII-XIII. századi. d. Kállay András ajándéka egy barnásszürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék három befésült, vízszintes vonalköteggel (JAM 64.516.1., régi I. 1740.) (137. tábla 7.). e. 1871-ben talált zíjveref került a JAM-ba. Közelebbi információm nincsen róla. Irodalom: FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 703. lh. 55. 19. Nyírbogdány (96. kép) A név puszta személynévből ered. Az alapjául szolgáló személynév - a Bogdán - szláv eredetű, jelentése 'Isten ajándéka' (MEZŐ-NÉMETH 1972. 82-83. irodalommal, Kiss 1988. II. 255.). 1219/550: t. Bogdán (VR. 1. §, 232); 1220/550. Chepanus de v. = (VR. 28. §, 258); 1324: v. Bogdanteluke ~ Bogydantelke (KÁLLAY 1943. I, 208-9. reg.); 1335: Oliverius nob. de Bagdan et Pet.f. Jo-is de eadem (ZICHY I, 455). A falu a szomszédos Hene határjárása során 1219-ben tűnik fel mint annak szomszédja. 1220-ban az idevaló Csépán vádolta Pétert négy ló erőszakos elvitele és lopás miatt. A faluról a közelében 1316-ban elkövetett lóelkötés, majd egy nyolc évvel később, 1324-ben letett eskü révén értesülünk ismét. 1335-ben az idevaló nemeseket, Olivért és János fia Pétert a nagyteleki határ jogtalan használata miatt marasztalták el. 1347-ben határa egy része Sényővel és Téttel (A. V, 48), 1353-ban Apátival és Henével (BÁNFFY 1,194) érintkezett. A borsovai határispánság területi-politikai egységébe tartozott. A tatárjárás után került át Szabolcs megyébe. Irodalom: NÉMETH 1969. 13., NÉMETH 1997. 45-46. 1. Bodortelek(e) Neve a magyar Bodor szóból származhat, bár felmerül annak lehetősége, hogy a Bodor személynév egykori tulajdonosának volt a neve (MEZŐ-NÉMETH 1972. 50. irodalommal, Kiss 1988. 224.). 1408: p. Bodortelek (LO AA. nro. 16); 1423: pr. Bodorteleke (LO AA. nro. 46). A telekhely 1408-ban tűnik fel, amikor Kállói Lökös fia Miklós és fiai vizsgálatot kértek Gégényi Benedek ellen e birtokukat is érintő oklevelek kiszolgáltatásáért. 1423-ban a fenti Kállóiak, valamint Piricsei (Szatmár m.) István és Butykai Gergely panasza szerint Kállói Szaniszló fia János használta a telekhely határain belüli rétet, lekaszálta s a szénát elhordta. Nyírbogdány határába olvadt település, melynek nevét vagy a határ délnyugati részén fekvő Bodorhegy és Bodorszőlő vagy a keleti-délkeleti oldalon lévő Bodorkút-laposa dűlőnév őrzi (Kiss 1961. 280.). 18 1 Irodalom: NÉMETH 1997. 44-45. 2. Darvas Tanicsár Miklós nyírbogdányi polgármester 1995-ben a múzeumot értesítette, hogy frissen telepített akácosában, a településtől nyugatra, a Darvas nevű határrészen nagyobb mennyiségű cserép került felszínre. Almássy Katalinnal végzett helyszínelésünk során megállapítottuk, hogy a vízzel körülvett magaslaton a bronzkori, VIII-IX. századi és Árpád-kori település maradványait az eke erősen megbolygatta. A lelőhely felnyúlik a Verebet-hegy oldalára is. Tőle 1400-1500 méternyire nyugatra fekszik a Kemecse-Pápaházadűlő nevű lelőhely. A leletmentést Almássy Katalin végezte 18 2 a polgármester támogatásával 1995 szeptemberében. A feltárt objektumok igen sekélyek voltak - nagy részüket már elszántották. Közülük egy volt Árpád-kori. 18 1 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 18 2 Köszönöm Almássy Katalinnak, hogy anyagát felhasználhattam. 151
