Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Komoró

16. Komoró (89 kép) Neve szláv eredetű. Tövében a személynévként is használt *komarú 'szúnyog' szó rejlik (MEZŐNÉMETH 1972. 65. irodalommal, Kiss 1988.1. 774.). 1212/339: Zamata [': Kamara] (H. VIII, 14); é. n. [1296]: t. Komorou (H. VII, 310); REG. ARP. II/4,4071. reg.); 1308: Alex.f RolandideKomuro(ZICHY1,116); é.n. [1308k.]: v. Chomoran(ZICHYI, 119); 1311: centum quinquaginta boues et sexeenta peeora in v. Alex-i f-i Rolandi, Comoru (ZICHY I, 131); é. n. [1311 k.]: v. Komora (ZICHY1,136); 1313: v. Komorou~Komoro(ZICHY 1,139^40); 1323: ...deKomoroud (ANJOU-OKLT. VII, 459. reg.); 1327: p. Komorou voc. in C-u de Zabolch exist. (ZICHY I, 303). A falu 1212-ben tűnik fel a Zsurkot övező települések felsorolásában. 1296-ban birtokosa Roland fia Sándor volt, aki később a megyei közéletben játszott szerepet, 1323-ban eskütárs. 1311-ben Csicseri (Ung m.) Jób és fiai 150 marhát és 600 disznót hajtott el innen, egyéb galádságot is elkövetve. Ugyancsak 1311 körül beregi nemesek is szerepeltek Komoró pusztítói között. 1313-ban Várdai Aladár fia László itteni hatalmaskodását részletezik, ekkor Sándor testvérét, Tamást karddal megsebesítették. Sándor 1327-ben [Újfalui (Abaúj m.)] Mihály füzéri (Abaúj m.) várnagy szerviense, akinek birtokait - így Komorót is - Fülöp nádor oltalmába és pártfogásába vette. Papját [N. (sac.) de Komoro ZICHY XI, 511] 1489-ben említik. Irodalom: NÉMETH 1997. 113. 1. Bodon(földe) Neve puszta személynévből alakult. Az alapjául szolgáló személynév valószínűleg török eredetű, vö. ótörök bodun 'lakosság, alattvalók, nép' (MEZŐ-NÉMETH 1972. 65-66. irodalommal, Kiss 1988.1. 224.). 1270: t. Budunfelde... in C-u de Zabolch (W. XII, 13); é. n. [1296]: 2particularis t-rum quarum 1 Kysbodun ~ Kyubodun nom. et alia que iuxta Thyzam...t. Belbodun (H. VII, 310; REG. ARP. II/4, 4071. reg.); 1323: v. Bodun (A. II, 77): 1327: p. Bodon voc. in C-u de Zabolch exist (ZICHY I, 303); 1336: p. Eghazazbodun (ZICHY I, 487). A település 1270-ben tűnik fel, amikor V. István király Tuzsérral együtt a Básztélyi (Fejér m.) Ranoldnak adományozta. 1296-ban megegyezés jött létre Csicseri (Zemplén m.) Jób mester és Komorói Lóránd fiai, Sándor és János között Kü(l)bodon és egy Tisza melletti vitás föld ügyében. Ez utóbbira esküt kellett tenniük, hogy az Jób Belbodon vagy Sándor Komoró földjéhez tartozik-e? Per tárgya volt még később is (1323), 1327-ben Komorói Tamás - [Újfalusi (Abaúj m.)] Mihály füzéri (Abaúj m.) vámagy szerviense Fülöp nádor segítségét kérte e birtokának pusztítói ellen. 1336-ban mint egyházas helyet említik, melynek 89. kép Komoró határába eső lelőhelyek 1: Bodon(fÖlde) 2: Református templom 139