Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Ibrány

5. Fekete, belül szürke, szemcsés, korongolt oldaltöredék három keskenyebb, vízszintesen fésült vonalköteggel. 6. Szürke, picit homokos anyagú, korongolt, vágott aljtöredék, a fenéken sekélyen bemélyedő koncentrikus körökkel. F: 8,4 cm. Az előző helyen további terepbejárás során császárkori töredékek mellett az alábbi cserepeket gyűjtöttük (JAM 91.5.8-23.): 7. Szürke, korongolt, homokos anyagú, vékony falú kisebb edény kihajló pereme, vállán sekélyen karcolt, körbefutó vonallal. P: 10,1 cm (116. tábla 8.). 8. Szürke, kissé szemcsés, korongolt kihajló perem. P: 13,7 cm (117. tábla 9.). 9. Szürke, belül drapp felületű, peremén körben koromcsíkos, kissé homokos anyagú, korongolt, kihajló perem. P: 14,1 cm (116. tábla 9.). 10. Drapposszürke, kissé homokos anyagú, korongolt, viszonylag gyenge kivitelű, vízszintes peremű tál töredéke. Peremátmérője nem szerkeszthető ki. A vízszintes peremen felülről sekélyen bekarcolt hullámvonal fut körbe (116. tábla 5.). 11. Kívül drapp felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt, kihajló perem. P: 12,3 cm (117. tábla 8.). 12. Drapposszürke, kissé homokos anyagú, korongolt, kihajló peremtöredék. P: 16,1 cm (117. tábla 11.). 13. Szürke, kissé homokos anyagú, korongolt, kihajló peremtöredék. P: 14,2 cm (117. tábla 10.). 14. Drapposszürke, kissé homokos anyagú, korongolt, kihajló, tagolt perem töredék. Peremátmérője nem szerkeszthető ki (117. tábla 3.). 15. Szürke, kissé homokos anyagú, korongolt, kihajló peremtöredék. Peremátmérője nem szerkeszthető ki (117. tábla 6.). 16. Szürke, kissé homokos anyagú, korongolt, íves nyaktöredék. 17. Piszkosfehér, szemcsés, korongolt, kopott peremtöredék. Peremátmérője nem szerkeszthető ki (117. tábla 5.). 18. Kívül fekete felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredék befésült hullámvonal-köteggel (116. tábla 6.). 19. Fekete, szemcsés, korongolt válltöredék, bekarcolt vonal alatt bekarcolt vízszintes hullámvonallal díszítve (116. tábla 7.). 20. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék egy sorban fogaskerék-dísszel (117. tábla 7.). 21. Téglaszínű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék három sorban fogaskerék-dísszel. 22. Szürke, belső felületén téglaszínű, homokos anyagú, korongolt aljtöredék. Fenékátmérője nem szerkeszthető ki. 23. Téglaszínű, szemcsés, korongolt, külső felületén letöredezett alj. 24. Szürke, belső felületén sárgás téglaszínű, homokos anyagú, korongolt alj. F: 15,4 cm. 25-31. 7 db szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék bekarcolt körbefutó vonalakkal díszítve. 32. Kívül piszkosfehér, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, enyhén íves oldaltöredék bekarcolt vonallal díszítve. 33-36. 4 db szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, egyiknél az alj indításával. Irodalom: JAM Adattár 87.33. 8. Esztár A buji határban egy régi település állt. Neve valószínűleg a személynévként is használt szláv *star 'öreg, régi, ó' melléknévből keletkezett. Más feltételezés szerint az ugyancsak szláv ösztörű 'ágasfa, töltés, gát' szóból származtatható (MEZŐ-NÉMETH 1972. 54. irodalommal, Kiss 1988.1. 433.). * 1219/550: Zemect de v. Vraka [': Ztarka ~ Starka] (VR. 12. §, 237); 1322/324: Antonio de Staar (F. VIII/2, 325); 1333/355: Ztar (JÉKEY 2). A település 1219-ben tűnik fel, amikor az idevaló Zemecet a becsi Zúgna lopással vádolta. 1322-ben Sztári Antal részt vett Ibrány határjárásában. 1333-ban buji György fia Simon fia Pál e részbirtokát is leányának Annusnak, és férjének, Miklós fia Demeternek örökre átadta. 1408-ban Csurral szomszédosnak mondják (p. Ezthar Zs. II/2, 6194. reg.), 1414-ben Szentpétertelekével (p. Izthar Zs. IV. 2352. reg.), 1421-ben Bujjal 113