Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Gégény
A leletegyüttest legutóbb Fodor István a csésze alapján - melyet véleménye szerint ritkasága miatt az első generáció idejére kell datálnunk - a X. század első harmadára keltezte (ŐSEINKET.... 1996. 144.). A lelőhely azonosítása nem egyértelmű. A helybeliek szerint a Gégényhez közelebb eső domb volt a Monok-domb, a távolabbi a Fornád-hegy. Jósától megtudjuk, hogy a csésze lelőhelyétől 1000 lépésre délre, Pelsőczy János földjén találtak egy sírt. Dienes István és Németh Péter 1971-ben beszélt a csészét 12 éves korában megtaláló Vas Jánossal, aki a lelőhelyet a Monok-dombtól mintegy 800 m-nyire EENy-ra jelölte meg, a szőlővel telepített Monok-dombtól északra eső gyümölcsös ÉK-i vége táján. Ezen a részen Dienes és Németh kora bronzkori és Árpád-kori cserepeket talált. Dienes valószínűnek tartja a Vas János megjelölte helyet (DIENES 1996. 294-295. Kat. 13b.). 1. Lapos ezüstcsésze. Belsejében alig kivehető, vékony vonalas karcolás látszik. Á: 10,8 cm, M: 3 cm (JAM 64.889.1., régi V. 42.) (48. tábla 1.). 2-8. Benne 7 db aranyozott, hátlapjukon 2-2 hurkos ezüst kantárveret. Á: 2,6 cm (JAM 63.604.1., régi V. 46-52.) (48. tábla 3-9.). Közülük az egyik rontott példány (48. tábla 9.). 9-11. 3 dbaranyozott közepü, tojás alakú préselt lemezes ezüst szügy előveret. 7,8x7 cm (JAM 64.1212.1., régi V. 43-45.) (49. tábla). Jósa András Mezőssy Gyula földbirtokossal és Vas Mihály református lelkésszel egy 40x3 méteres „főárokkal" és több mellékárokkal 2 m mélységig átkutatta a környéket, s „a csésze lelhelyétől mintegy öt lépésnyire, ugyancsak másfél méter mélységben egy modem kinézésű, de ős patinával borított magános ezüst (valójában bronz) gyűrűt" talált egy „lencse mekkoraságú és alakú üveggel", melynek S: 2,14 g (JAM 63.603.1.) (48. tábla 2.), valamint 2 m mélységig „durva apró cseréptöredékeket" és köveket. A gyűrű Á: 2-2,5 cm. Megfigyeltek egy hamus réteget is egy 30-40 cm átmérőjű foltban, azaz valószínűleg település maradványaira akadtak. Irodalom: JÓSA 1904., HAMPEL 1904. 137., valamint 128., 194-195. kép, ALISP. JEL. 1907. 31., HAMPEL 1907. 115-116., 1. tábla, JÓSA 1968. 119-128., FETTICH 1937. 84., DIENES 1961.183-184., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 331. lh. 37., DIENES 1996. 294-295. Kat. 13b., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 144-145. 3. Református templom A Szent Kereszt tiszteletére épült kőegyház a falu északkeleti határában állt, az ún. Templom-hegy nevű őshalmon. Ez Belgégény (azaz Egyházasgégény) temploma. A templomot 1900-ban lebontották (34. kép), az új 1906-ban épült föl. A régi templom az Ady Endre u. 51. szám alatt volt (özv. Fazekas Józsefné háza helyén). A cinteremben S végű hajkarikát, karperecet találtak, valamint Árpád-kor utánra keltezhető (XVXVII. század) további leleteket. Vas Mihály ref. lelkész ajándékaként kerültek múzeumba a tárgyak, melyeket azonban nem találtam meg. A sír valószínűleg a templom körüli temetőhöz tartozott. Irodalom: JÓSA 1968. 124., DIENES 1961. 185., FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 333. lh. 37., SzSzMT 1.420., DIENES 1996.294. Kat. 13a., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 144. 34. kép Belgégény falu templomának alaprajza Gerecze Péter felmérése 1900 (NÉMETH 1997. 36. alapján) 4. Vasútállomás A vasútállomás mellett, Vass Józsefné Gyüre Eulália szőlőjében találtak 1932-ben egy sírt. A lelőhely a községtől délre, a Monok-dombbal szemközti részen fekszik, a Demecserbe vezető út bal oldalán. A lelőhely a domb nyugati hajlatában feküdt. Később a szőlőnek ez a része Ősz Ambrus tulajdonába ment át. A leleteket 68 1934-ben küldték be a múzeumba. 6 8 Az állkapcson lévő zöld rozsdafolt alapján nem minden lelet kerülhetett be. 66
