Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Gávavencsellő, Vencsellő

9. Gávavencsellő, Vencsellő (30. kép) Vencsellő neve puszta személynévből keletkezett. A személynév vagy a Koppányt legyőző csatában részt vevő német lovagnak - Vencellinusnak - a nevéből, vagy a szláv *Veceslav névből származtatható (MEZŐ-NÉMETH 1972. 136. irodalommal, Kiss 1988.1. 504-505.). E. n. [1067 k.]/267: t-m Wensellew ad 7 aratra cum 5 pisc-is et 6 mansionibus libertinorum: quarum pisc-rum nomina hec sunt: Wensellev towa, Proluca, Homuser, Tehna, Ebes (WENZEL I, 25); 1293: t-m Castri nostri de Zaboch Wenchelleu voc...vacuam et habitatoribuspenitus destitutam, in vicinitatep-nis ipsorum Zaboch voc. (H. VI, 398); 1321: p-nis sue scil. de Solumus et de Wenchello (ZICHY I, 202). A falu 1067 körül tűnik fel, amikor (az Aba nb-i) Péter ispán e 7 ekényi birtokát - melyhez 5 név szerint felsorolt halastó és 6 háznép szabados tartozott - atyafiaira hagyta. Ismeretlen időben a királyra szállt vissza, ugyanis 1293-ban III. András király a Szabolcs melletti lakatlan szabolcsi várföldet (a Szentemágócs nb-i) Belus ispánnak, Frigyes mesternek és rokonaiknak adományozta. 1321-ben már Komorói Tamás birtokának mondják, amelyet balsai és szabolcsi népek pusztítottak. Fia, Jakab 1348-ban szabolcsi alispán lett (KÁLLAY 1943.1,955. reg.). 1370-ben Szent György tiszteletére szentelt fakápolnáját említik (ENTZ 1987. 319.). Irodalom: NÉMETH 1997. 201-202. 1. Belterület A Vasvári P. u. 12. szám alatt, Szavicskó János telkén gyümölcsfa ültetése közben egy bronzlapot találtak 1953-ban. Vele együtt más lelet nem került elő, de a szomszédos telken, mely Benke Ilona tulajdona (Vasvári P. u. 10.), cserépedényekre bukkantak. Ez utóbbiakról további hírem nincsen. A bronzlap Szabó János tanító útján került múzeumba. Szabó György budapesti muzeológus végezte a helyszínelést. 2001-ben Almássy Katalinnal jártunk kint a lelőhelyen. Ez a rész a középkori faluhoz tartozhatott. A közelben lévő görög katolikus templomot régi templomként emlegetik, fekvése alapján (környezetéből magasan kiemelkedő dombon) a középkori templom helyére építhették. 1. Öntött, áttört, vékony bronzlap ezüstözés nyomaival (31. kép). 7,8x5,2 cm. Két sorban alakos kompozíció látható rajta. Jobb oldali felső részén forrasztás nyoma látszik. Hátlapja sima (JAM 64.492.1.). A görög katolikus környezet alapján Csallány Dezsőben felmerült, hogy a körükben gyakori fogadalmi vagy búcsúajándék lenne a tárgy. Ezt az elképzelést azonban az egyházi szakértők cáfolták. Végül Csallány Dezső XI-XIV. századi ékszerládika veretének határozta meg. Nem zárható ki, hogy hamisítvány. A kérdés behatóbb vizsgálatot igényelne. Irodalom: JAM Adattár 90.17., 2002.198., CSALLÁNY 1956., JAM Adattár 2001.130. 30. kép Gávavencsellő, Vencsellő határába eső lelőhelyek 1: Belterület, 2: Jánostelke, 3: Kastélykert, 5: Szárazerdő, 6: Vasútállomástól délre, 7: Vasútállomással szemben 62