Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Fényeslitke
23. kép A fényeslitkei templom román tornya (a szerző felvétele) 5 1 Egy feljegyzés szerint a JAM 7/1962 előjegyzési szám erre a lelőhelyre vonatkozik. Az „előjegyzési számot" azonban nem tudtam azonosítani. 5 2 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. A falu 1212-ben tűnik fel a Zsurkot övező települések felsorolásában. 1272-90 között Várdáról idevezető utat említenek (töredezett rész az oklevélben). 1317-ben Mihály nevű papja volt végrendeleti tanú. A borsovai esperességben fekvő Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt (1380: adhonorem matris V. gloriose ZICHY XII, 43) egyházának András nevű papja 1333-ban 4, az 1334. évi II. részlet fejében 3 garas pápai tizedet fizetett. Bodon határosa volt (1374: ZICHY III, 535-6). Irodalom: NÉMETH 1997. 124. 1. Belterület, Petőfi u. 22-24. A Petőfi utcából - a református templommal szemben álló portáról - 1962. november 15-én került a múzeumba egy csatornaásáskor talált együttes, benne kora vaskori és késő középkori anyagok társaságában néhány Árpád-kori cserép (JAM 63.471.3.,8.). Közelebbi leletkörülményeiről nem tudunk semmit. 5 1 1. Kívül-belül téglaszínű, fekete törésű, enyhén homokos anyagú, korongolt fazék kihajló, letöredezett pereme. Nyakán sűrű, sekély karcolás látszik, a vállán ferde körömbenyomkodásokból kialakított díszítősor fut körbe. P: 17,2 cm (36. tábla 1.). 2. Fekete, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 10 cm (36. tábla 2.). 2. Körtvélyes(telek) A helynév a régi magyar körtvély 'körte' főnév származéka (Kiss 1988.1. 798.). 1339: cum...Curthuelusthelukvoc. loco sessionali (ZICHY I, 565); 1349: t. Kurthuveles ~ Kerthweles ~ Kurthweles...intra limitesp-nis Zenthmarton et in C-u Zabouch (BÁNFFY I, 159). 1339-ben tűnik fel, mint Komoróhoz tartozó telekhely. 1349-ben a Tomaj nb-i Dénes fia Tamás az ő Szentmárton birtokához tartozónak vallotta. Fényeslitke határában kereshető (Szabolcs vm. 1910-ben: Körtvélyes). Valószínűleg azonos a Kiss Lajosnál szereplő Kertvélyessszöggel, mely a határ nyugati részén fekszik, bár ő a területen fekvő nagy körtefákkal hozta összefüggésbe a nevet (Kiss 1961. 105.). 5 2 Irodalom: NÉMETH 1997. 115.
