Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Egyházak, templomok 450 Földvárak
Földvárak A Rétközben három földvárról van tudomásunk: Beszterec, Demecser, Tuzsér - ez utóbbi bizonytalan, és van olyan elgondolás, hogy a kisvárdai vár alatt kellene lennie egy további földvárnak. Beszterec (5. kép) Az egyetlen megásott rétközi vár a beszterec i. Elmondhatjuk róla, hogy stratégiai szempontból nagyon jól kiválasztott helyen épült. Az egykori Beszterec település is a mocsárból kiemelkedő sziget. Elérni az ún. Gyalap útján lehetett, vízen (MIKESY 1940.12.). A várat így tulajdonképpen két „vízi út" kereszteződésében emelték, jól védhető, mocsaras területen. Dél felől a Gyalap útja vezetett hozzá. Délről és keletről a Jára övezte. Maga a vár pedig a Tice déli partján feküdt. A Tice és a Jára a Rétközben kanyargó nagy ér része. Mint a rétközi fejezetben bemutattam, ez a csendes folyású ér volt a Rétköz járható vízi útja. (A topográfiához vö. Kiss 1961. 32. oldal utáni térkép). A várat az ásatása során előkerült kerámia alapján keltezni nem lehet. Az ásató - Németh Péter - az építés idejét a X-XI. század fordulójára helyezte a sánc lábánál talált sarkantyú (7. tábla 3.) alapján. A sarkantyúkat tárgyaló részben kitértem a tárgy keltezésének kérdésére. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez a lelet jelen ismereteink mellett nem alkalmas a vár építési korának a meghatározására. Kiindulhatunk viszont abból, hogy a Várszigeten talált szenteltvíztartó edény a X. század végén - a XI. század elején készült (Kiss 1996.). A bizánci misszió eredményeként felépített és a Megváltó tiszteletére szentelt egyháznak ekkor tehát már állnia kellett (NÉMETH 1986. 127.). A földvárat eszerint valószínűleg ennél korábbi időpontban emelték. Beszterec környékén tudunk egy temetkezőhelyről, ez a Gyalap-tanya, ahol egy kétélű kardos, lovas férfi síijára akadtak (17-19. tábla). A közelből egy másik kard előkerüléséről is van adatunk (Katalógus 2/1.). A másik említendő lelet korábbi: ez egy színarany övveret (20. tábla 1.), mely fejedelmi temetkezésre utal. Sajnos pontos lelőhelyét nem ismeijük, de besztercei előkerülése így is figyelemre méltó egy földvár körzetében. A vár pusztulását Németh Péter a tatárjárás idején sejti, amikor elrejtették volna a szenteltvíztartó edényt is (NÉMETH 1986.127., NÉMETH 1988. 90-92.). Érvet azonban e keltezés mellett nem hozott föl. Ez a datálás azért meglepő, mivel épp Németh Péter hívta föl a figyelmet arra, hogy a tatárjárás pusztításai a Rétközt alig-alig érintették, mivel itt a mocsaras terület jó védelmet biztosított (MEZŐ-NÉMETH 1972. 9.). A besztereci földvár tehát valószínűleg az ország keleti peremén kiépülő 14 9 védvonal része lehetett (vö. NÉMETH 1 996B. 227-228.), ennek ellenére az olyan - a korai földvárakról szóló - összefoglalókból, mint pl. BÓNA 1998. kimaradt. A besztereci földvár ma már nem kutatható. 1955-ben barbár módon szérombolták (NÉMETH 1986.127.). Demecser A kicsi, 40x26 méteres földvár építését Németh Péter a XII-XIII. századra keltezte, s a tatárjáráskor elpusztított helyek közé sorolta három adat alapján (NÉMETH 1988. 90-92.). 1. A felszínén gyűjtött kerámia kizárólag késő Árpád-kori, mennyisége rövid használatra utal. 2. 1325-ben egy oklevélben megemlítik a castrumot, mely Lakteleke tartozéka. A -teleke utótagú nevek a XIII. század elejétől jelentek meg. 3. A földvár területén talált kun fegyverek a tatárjárás idejére datálhatok (28. tábla). Tuzsér Jósa András egy 2 hold területű földvárat írt le a tuzséri Tiszaparton, ahonnan Árpád-kori kerámia került a múzeumba (JÓSA é.n. 396.). A várat többszöri kísérlet ellenére sem sikerült megtalálnunk, talán a Tisza elmosta azóta (vö. NÉMETH é.n. 17.). Kisvárda Németh Péter elképzelése szerint egy vár állt itt, melyet ugyan ezideig nem sikerült megtalálni, de a XV. századi vár helyén kell keresnünk (NÉMETH 1993. 142.). Várdát „körbeölelik" azok a temetőhelyek, ahol ahonfoglalás kori főnököket és családtagjaikat temették el. Ilyen Beszterec, Rétközberencs, Tuzsér, Tiszabezdéd, s a Rétközön kívül eső Eperjeske, Anarcs (DIENES 1964/65. 100., DIENES 1974. 24., NÉMETH 1993. 142.). 14 9 Hogy mikor épült ki ez a védvonal, az jelenleg éles viták kereszttüzében áll (lásd BÓNA 1995., NÉMETH 19967B, BÓNA 1998, MAKKAY 2002.). A kérdéshez nem kívánok hozzászólni. 453