Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

A rétközi temetőkről - A temetők általános értékelése

neuralgikus pontja a honfoglalás kor kutatásának, azt jól érzékelteti, hogy az elmúlt években komoly erőfeszítések történtek (véleményem szerint egyelőre sikertelenül) e „hiátus" megszüntetésére. Révész László fölvetette, hogy „ tarthatatlan az a nézet, mely köznépi temetőink sorozatát legfeljebb a X. század második harmadától-közepétől indulónak tekinti, részint a karperecek tipológiája alapján, másrészt arra hivatkozva, hogy nincs a leletek sorában bizonyosan az első generációra jellemző tárgy. Túl azon, hogy ilyeneket objektív okokból - azokban nem is igen várhatunk, e karperecek bizonyíthatóan korai felbukkanása révén nincs akadálya annak, hogy az ezeket tartalmazó sírok megásását a X. század első évtizedeire keltezzük." (RÉVÉSZ 1996. 91.) Komolyabb tipológiai és kronológiai vizsgálatok nélkül azonban ezt a módszert aligha vehetjük komolyan. Jellemző módon ugyanebben a tanulmányban, ahol e javaslat elhangzik, azt is megállapítja a szerző, hogy a felső-Tisza-vidéki köznépi temetők nagy részét Géza és Szent István uralkodása idején nyitották (ŐSEINKET... 1996. 43. - Révész László). Még kevésbé képzelhető el - véleményem szerint - az a feltételezés, hogy az ekkor, tehát az ezredforduló táján megjelenő új bevándorlók telepedtek volna le a korábban itt élők mellé és ugyanazokat a temetőket használnák tovább (ŐSEINKET... 1996. 43., illetve ugyanez Ibrányra vonatkoztatva 42. - Révész László). Ezeknek az elméleteknek a cáfolatára itt felesleges visszatérnünk, tarthatatlanságuk az ibrányi temető elemzése kapcsán elmondottakból nyilvánvaló. Az eddigieket összefoglalva, pillanatnyilag úgy látom, hogy köznépi temetőnek nevezi a honfoglalás kor kutatás azokat a lelőhelyeket, ahol vagy előfordulnak S végű hajkarikák, vagy a leletanyag „szegényes". Középrétegbeli pedig az a temető lehet, amelyik a X. század vége előtt lezárul, s ennek megfelelően S végű hajkarika nem is lehet benne. A kronológiai eltérés egyértelmű. Természetesen ezek a megállapítások nem jelentik azt, hogy nincs különbség a két csoportba sorolt temetők között, csak ez a különbség nem olyan éles, mint azt korábban gondoltuk, s ez a tény nagy óvatosságra int. A szórványos lovas sírokat, egy-egy magányos leletet nem szabad e tekintetben értékelnünk. Ezzel a fent bemutatott Hampel-féle A. és B. csoport rétközi lelőhelyeit bemutató lista alaposan leszűkül (lásd a kötet végén a színes térképet!) Visszatérve a kronológiai problémák sorára, a következő kérdés, mely joggal merül föl, hogy mikor nyitották a rétközi temetőket, és mikor záródtak. Valójában nem tudjuk, hogy a legkorábbi honfoglaló leletek mikoriak, ugyanis a nyugati források szerint a honfoglalók már 862-ben megjelentek a Kárpát-medencében, s nincs kizárva, hogy ezek közül az előőrsök közül némelyek megtelepedtek a Felső-Tisza-vidéken, mely - mint láttuk - igen gyéren lakott gyepű volt ebben az időszakban (vö. NÉMETH 1993. 143.).

14

2 Azok a temetők, amelyeket a Rétközben a legkorábban a X. század elejére keltezhetünk, elsősorban a Rétköz peremén futó út mentén találhatók (lásd a kötet végén a színes térképet!). Ajak-(Anarcs-)Czóbel birtok Beszterec-? Buj-Gyeptelek, Paptag Demecser-Borzsovapuszta, Dinnyés-hegy Gáva-Szincse-domb Rétközberencs-Parom-domb Szabolcsveresmart-Szelérd-domb. Tiszabezdéd-Harangláb-Rácz-tag Tuzsér-Boszorkány-hegy A hagyományos keltezés szerint a közép- és vezető réteg sírjai 896 és 970 közé keltezhetők, olykor talán túllépik ezt az időhatárt, de legfeljebb egy generációval. E temetők felhagyását megkísérelték a kereszténység terjedésével magyarázni. Ez önmagában nem elegendő érv, hiszen a X. század közepétől keltezett ún. köznépi temetőkbe továbbra is temetkeztek. Felmerült, hogy a Taksony-Géza kori hatalmi átrendeződés következményeként erőszakos áttelepítésekre került volna sor (pl. DIENES 1974.45.). Ám ennek a megoldásnak is ellene szól jó néhány érv. Például az, hogy az áttelepítettek régészeti leletanyaga sehol az ország területén nem azonosítható. 14

2 A honfoglaló leletanyag legkorábbi rétegének kiválasztására történtek kísérletek. A kérdésre nem kívánok kitérni, mivel ahhoz érdemben hozzászólni nem tudok. 446