Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - Tuzsér-Boszorkány-hegy
Tuzsér-Boszorkány-hegy 1900-ban 6 sírt találtak, majd 1998-ban 10 temetkezés maradványait regisztrálták (131-132. kép). Az utóbbiak értékelése során kiderült, hogy közülük 2-ben nem emberi csontokat találtak (1998/2. és 4. sír). 3 esetben a korábbi ásatáskor feltárt temetkezés visszadobált maradványait találták meg. így voltakáppen a feltárt sírok tényleges száma 11. Sír 1. 2. 3. 4. 5. 6. Tájolás Ny Ny Ny Ny Ny Ny Nem Kor (év) 1998/1. 1998/3. 1998/5. 1998/6. 1998/7. 1998/8. 1998/9. 1998/10. férfi nő férfi férfi nő férfi férfi 35-55 12-16 23 felett 40-60 48-56 51-60 40-60 50-70 Melléklet 1 nyíl kés (2 db) 1 nyíl, fenőkő kova csiholó (2 db) kés 6 nyíl, tegez kés? 6 nyíl, tegez csiholó, tűzkő kés fenőkő íj tűtartó vaslemez Ékszer kézen rozsda bőrlenyomat haj kari ka hajkarika tarsolylemez 2 csat, 2 szíjvég 12 veret, 3 szíjelosztó lemezke haj karika Egyéb a kar a medencén a kar a medencén a kar a medencén halotti lepel jobb kar medencén 1 veret azonos a 3. vagy 4. sírral 132 azonos az 5. sírral azonos a 6. sírral Valójában a temetőről rendelkezésünkre álló információ mennyisége túlságosan kevés ahhoz, hogy igazából értékeljük. Röviden az alábbiakat mondhatjuk el. A 11 sír közül 7-ben temettek férfit, 2-ben nőt, 1 -ben fiatalt és 1 -ben nem meghatározott nemű felnőttet. Gyereksírról nincs tudomásunk, a rigolírozás nyilván elsősorban ezeket pusztította el. A nemeknek az arányát ebben az esetben nem tartom értékelhetőnek az erős bolygatottság miatt. A temető térkép alapján valószínűnek tartom, hogy jó néhány sír elpusztult. A sírok több mint harmada fegyveres (4 íjász). Maga a leletanyag azonban meglehetősen szegényes annak ellenére, hogy a kutatás által méltóságjelvénynek tartott tarsolylemez és veretes öv is előfordult. Sajátos, egyedülálló jelenség, hogy ennek ellenére egyetlen lovas temetkezést sem találtak. Kérdés, hogy a többi tarsolylemezes temetőtől való ilyen eltérést a közösségek társadalmi helyzetének másságával magyarázzuke vagy inkább kronológiai különbségre kell gondolnunk. Révész László a fent említett méltóságjelvények alapján az előbbi megoldást javasolt, azaz a X. század első kétharmadára keltezte a temetőt. Ugyanakkor sajátos ellentmondásba keveredett, hisz - mint említettem - méltóságjelvényeknek tartotta az övet és a tarsolyt, mégis fölvetette, hogy a tuzséri közösség a X. század első felének köznépe lenne (RÉVÉSZ 2000.). 13 2 A mellékletek alapján az íjveret a 3. sírból származhat (férfi), a váz és a tűtartó a 4. sírból (nő). 441
