Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom - Függelék: - Marcsik Antónia: Ibrány-Esbó-halom X-XI. századi humán csontvázanyagának paleopatológiai jellegzetességei 392 Hűse Lajos: Ibrány-Esbó-halom X-XI. századi népességének paleodemográfiai profilja
A halandósági táblák (ACSÁDI-NEMESKÉRI 1970.) a következő adatokat tartalmazzák: az életkor: X; a meghaltak száma az X életkorban: D x; a meghaltak aránya az X életkorban: d x; az X életkor küszöbén életben lévők aránya: l x; az X életkorú egyén esélye a halálra: q x; az X életkorban levők várható élettartama: e x. A halandósági táblákat a temető kor és nem meghatározásának adataiból a megfelelő képletek alapján (SZABADY 1963., ACSÁDI-NEMESKÉRI 1970.) a DEMOGRAF elnevezésű számítógépes programmal állítottam össze (HŰSE 1996.). A halandósági táblák adataiból a temetőre leginkább jellemző képet a teljes népesség halandósági aránya (d x), a születéskor várható élettartama (e x^), a halandósági médián (X; amikor l x=50, azaz a népesség 50 százaléka elhalálozott), a subadult-adult arány, és a nemek egymáshoz viszonyított aránya mutatja. Ezen kívül összevethető egymással a X. és a XI. század halandósági arányának (d x) adatsora, valamint a felnőtt férfiak és nők halandósági arányának (d x) adatsora. Külön figyelemmel kísértem az aduit népesség kiemelkedő halandósági csúcsait, melyeket a korábbi vizsgálataink alapján az életkori kritikus szakaszok jelzőjének tekintünk, és a hozzájuk tartozó korosztályokat kríziskorosztályoknak nevezünk (HÜSE-SZATHMÁRY 1994., HÜSE-SZATHMÁRY-GURÁLY 1996.). Eredmények Ibrány-Esbó-halom temetőjének feltárása teljes, így jól reprezentált. A csontvázak megtartása közepes, az osteológiai jellegek jól megfigyelhetők. Bár a temető használata folyamatos, az ide temetkező népesség vélhetően az államalapítás idején kicserélődött. Erre utalt a kraniológiai jellegek jelentős megváltozása X-XI. század fordulóján (SZATHMÁRY-GUBA-ISTVÁNOVITS 1996., MARCSIK-SZATHMÁRY-GUBA-ALMÁSI 1996.). A népesség kicserélődésének vélelmét a paleodemográfiai elemzés megerősítette. Az elemzés a halandósági táblák adatain alapult (I-VI. táblázat). Kor és nem X. század XI. század Összesen Age and sex 10 t h century ll t h century Totál Subadultus 52 42 94 Férfiak/Males 53 45 98 Nők/Females 37+2116 43 79+2 Összesen/Total 142 130 272+2 A XI. században a népesség 8,5%-kal kisebb, mint a XI. században. Ez következhet például abból, hogy a XI. századi népesség valóságosan is kisebb létszámú, mint a X. századi. A népesség születéskor várható élettartama a X. században 33,06 év, a XI. században 36,48 év. A férfi-nő arány a két évszázad folyamán jelentősen megváltozott. Míg a X. századi sex ratio 71,1 (100 férfire 71,1 nő jut), addig a XI. századi sex ratio 91,3, vagyis az arány kiegyensúlyozottabb, mint korábban. A temető feltárása teljes, ezért vélhető, hogy ezek az arányok jellemzőek voltak az egykori népességre. Ugyanakkor - azon feltételezésből kiindulva, hogy a két évszázadban temetkező népesség nem ugyanaz - a nemi arány temetkezésekből kimutatható kiegyenlítődésének valójában nincsen népességdinamikai jelentősége. A halandósági médián a X. században 35 év, a XI. században 36 év. A gyermekkori halandóságban kimutatható kedvező tendenciák ezek szerint a korai felnőttkorban is éreztették hatásukat. A subadultusok aránya a teljes népességhez viszonyítva a X. században 37,32%, a XI. században pedig 32,30%. A subadultus korcsoporton belül a gyermekek (15 éves korig) összesített halandósága (dg. 15) a X. században a vonatkozó temetőrész 31,50 százalékát, a XI. században 28,29 százalékát teszik ki. Ezek az értékek számottevően alatta maradnak az Árpád-korra (X-XII. század) kidolgozott modell alapján elvárható adatoknak (ACSÁDI-NEMESKÉRI 1970.). Megfigyelhető, hogy a XI. században a gyermekhalandóság több, mint 3 százalékponttal (azaz a X. századi gyermekhalandóság 10,19 százalékával) csökkent az előző századhoz képest, ami valószínűleg nem annyira a javuló életszínvonalnak, mint inkább az újonnan betelepült népesség általánosan jó biológiai állapotának köszönhető. 11 6 A +2 főre vonatkozóan lásd az előző jegyzetet! 401
