Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom

Nemcsak magát a testet fektették különbözőképpen a sírba. Még nagyobb változatosságot mutat a kar, illetve a kéz elhelyezése (191. kép) (vö. TETTAMANTI 1975. 96-101., SZABÓ 1978/79. 74-100., SZABÓ 1983.). Bemutatásához a Kiss Attila által felállított tipológiát használtam (Kiss 1983. 71. ábra). Mindkét kar helyzetét 133 esetben sikerült megfigyelnünk, további 31 ízben a fél kar pozíciójáról van információnk. A 133 közül 68 váznak a test mellett volt a karja kinyújtva. Az ettől eltérő 65 eset közül a leggyakoribb, hogy az egyik (alapvetően a bal) vagy mindkét kezet a medencére helyezték, vagy mindkettőt derékszögben behajlították (Kiss Attilánál 6., 7. és 12. típus). A különféle kéztartások a temető teljes használati ideje alatt kimutathatók mind nőknél, mind férfiaknál, mind gyerekeknél. A leletek Ibrányban a sírok több mint felében - 147 sírban (53,6%) - nem találtunk leletet. Ez a megállapítás a korábbi és későbbi temetkezésekre egyaránt igaz. A X. századi temetkezések 43%-a (62 sír), a XI. századiak közül 65,4% (85 sír) volt „üres". Ez alapján átlagos köznépi temetőnek tűnik (vö. KOVÁCS 1986A. 221. 6. jegyzet, SZŐKE-VÁNDOR 1987. 49.). A sírok kb. ötödében találtunk mellékletet (7 vagy 8 nyíl, 6 sírban 7 db edény, 4 db pénz, 2 db balta, a 199. sír lova a felszerelésével, 1 orsógomb, 1 ásópapucs, 1 tojás, 1 csipesz, 1 ólomdarab és 1 birkacsont), vagyis nem a viselethez tartozó tárgyat. Kérdéses a sírokban igen gyakran talált l-l obszidián-, illetve kovaszilánk meghatározása. Aligha lehet véletlen, hogy sok esetben a váz szintjén, máskor a sír betöltésében találtuk meg ezeket annak ellenére, hogy atemető alatt korábbi településnek nem volt nyoma, csupán néhány bronzkori sírt találtunk. 380