Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

A rétközi temetőkről - Ibrány-Esbó-halom

Tájolás (187-188. kép) A halottak többségét fejjel Ny-ra fektették (187. kép). Ettől eltérő temetkezést összesen 12-t regisztráltunk. Egy esetben a vízmeder szélén, a temető keleti peremén egy S-végű hajkarikával keltezhető É-D-i temetkezést találtunk (133. sír). É-D-i temetkezés került elő Tiszabercelen, a Mezőgazdasági Szakiskola területén (14. sír). Szuperpozíci-óban feküdt, azaz itt is a későbbi temetkezések közé tartozott (lásd a katalógust!). Hasonló jelenséget közölt az ásató Homokmégyről (GALLINA 2000. 14.). g Ibrányban a további 11 váz fordított tájolású ^ volt, azaz a halottat fejjel keletre fektették (188. kép). i " - Ezek közül a sírok közül egy a legkorábbi sírsorban \ található (195. sír), egy a XI. századi részen (125. sír), /C\ \ a keleti oldalon, 3 szétszórtan a X. századi temetőrészen , A (164., 207. és 224. sír), s végül 6 a temető déli részén J

lljfe^

S^ \ zárt csoportot alkot (241., 251., 255., 257-258., 261. \ sír). Közülük 4 nő, 4 férfi és 3 gyerek. Az antropológiai ". vizsgálatok szerint embertanilag ugyanolyanok, mint • • / a lakosság többi része. Ugyanakkor a K-Ny-i tájolású ".'••••' x sírok leletanyagukban némileg eltérnek a Ny-K-i \ tájolásúaktól. így csak K-Ny-i sírban volt ún. „torques\ / diadém" (vö. SZABÓ 1978/79.56.), 2 edény egy sírban, \ „/

/ edény a sírföldben, magasan a sír alja felett bedobva, " ^ ún. tokaji vagy volhíniai típusú fülbevaló

10

2, granulált díszű gyöngy. Mindezek alapján nagyon valószínű, 187. kép hogy egy idegen, a többségtől eltérő eredetű(?) csoport Az Ibrány-Esbó-halmi temető sírjainak tájolása jelenlétével kell/lehet számolnunk. Ritka, szokatlan, idegen befolyásról tanúskodó jelenségeket a Ny-K-i tájolású sírok esetében is említhetünk. így a 264. sírban (mely a temető szélén feküdt) a térd mellett - éppen úgy, ahogyan azt a késő avar kori temetőkben megszoktuk - egy birka combcsont került elő. A honfoglalás korban általában a fej és mellkas tájékán fordulnak elő állatcsontok (RÉVÉSZ 1989A. 37.). Az ibrányihoz hasonlóan lábnál birka combcsontot általában nem találunk. Az egyik kivétel Bashalom A sírja (DIENES 1956.246.). Ugyancsak a ritka leletek közé tartozik a X-XI. századi temetőkben az orsógomb (lásd ott!), mely talán ugyancsak avar hatásként terjedt el. Ibrányban is csak egyetlen temetkezésben (221. sír) találtuk meg. Itt kell mégmegemlítenem egy késő avar öntött csuklós veret felét, melyet nyakba akasztva, másodlagosan használtak fel (193. sír). Koporsó (189. kép) Az Esbó-halom homokos talaja - mint már említettem - nem kedvezett a jó megfigyeléseknek. A sírfoltokat is gyakran csak a csontváz szintjén sikerült érzékelnünk. Ennek ellenére jó néhány temetkezéssel kapcsolatban fölmerült a gyanú, hogy a halottat koporsóban temették el, esetleg bőrbe vagy textilbe vagy gyékénybe csavarták. Ez utóbbi lehetőségre utal a vázat szorosan határoló folt a 39., a 201. és a 230. sír esetében, illetve a csontok helyzete az 53-54. sírnál.

10

3 Koporsót az elszíneződés, illetve a váz helyzete alapján feltételezhetünk,

10

4 valamint abban a két esetben, amikor vaskapcsokat

10

5 bontottunk ki a sírban (158. és 190. sír). 10

2 Meg kell itt jegyeznem, hogy ez a fülbevaló pár - és vele a granulált díszű ezüstgyöngy, valamint egy ugyancsak granulált díszű ezüstgomb a 172. sírból - anyagában eltér a temető összes többi ezüstjétől. Felületükön szürke, nehezen oldódó ezüstbromid keletkezett, a restaurálás során nehezen tisztultak és igen könnyen „szétrobbantak". Mindezek alapján valószínű, hogy ezek a tárgyak egyazon - és a többi tárgy készítési helyétől eltérő - műhelyben készültek. 10

3 A szokáshoz lásd pl. KOVÁCS 1986B. 96., KOVÁCS 1988. 147. 10

4 19, 35., 40., 58, 69, 87, 113, 150, 153, 158, 162, 170, 180, 188, 190, 192-193, 197, 199-200, 205, 210, 213-215, 220-221, 223, 241, 244., 250, 251, 255, 258, 260. sír. 10

5 Vö. TETTAMANTI 1975. 93-94. 378