Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Demecser
12. Szántó(telek) Neve földművelésre kötelezett szolgáltatónépre utal (MEZŐ-NÉMETH 1972. 37., Kiss 1988. II. 523.). 1337: p. Zantotelwk voc., in C-u de Zobouch exist. (A. III, 401 ). A település 1337-ben tűnik fel, amikor I. Károly király a magban szakadt Bodony és Agyuz birtokait (Solymosi) Bata fia Jakabnak és Jánosnak, udvari apródjainak adományozta. 1342-ben határa Gávával (t. Samptowteluk OL. Dl. 62.183), máshol Rakamazzal és Tímárral érintkezett (1354: t. Zanthoteluk A. VI, 158), de ekkor már a Bátori-rokonság osztozott rajta. Buj határába olvadt (HNT. 1967, 174: Szántó-halomtanya), valószínűleg a határ délnyugati részén keresendő (Kiss 1961. 44.). 3 0 Irodalom: NÉMETH 1997. 172. 13. Közelebbről nem meghatározott helyről a. Gönczy László ajándéka 1902. december 2-án egy fejes bronzgyűrű. A lekerekített sarkú téglalap alakú fejen három nyilas pajzs van S.M. betűkkel. Aszimmetrikus, 2,6x2,7 cm, S: 11,98 g (JAM 64.796.1., régi V. 721.) (22. tábla 3.). Valószínűleg középkori. Irodalom: JÓSA 1968. 58. b. Dr. László Adolf körorvos ajándéka 1908. VIII. 28-án egy ismeretlen korú, körszelet metszetű zárt bronzgyűrű. Á: 2,6 cm, S: 3,89 g (JAM 63.390.1.) (22. tábla 4.). 4. Demecser (16. kép) A Borsovai várispánsághoz tartozó, a Rétköz és a Nyírség vonalán, a homokhát peremén fekvő falu neve puszta személynévből keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév talán szláv eredetű, 'kilencedszedő' jelentéssel (MEZC^-NÉMETH 1972. 40-41. irodalommal, Kiss 1988.1. 362., 369.). 1268/365: t. Deuecher (WENZEL VIII, 199); é. n. [1268J/333: t. seup. Kernen deuecher, eccl. inp-ne Kernen deuecher sub honore B. Georgi mr-is (ZICHY I, 415); 1323/333: t. Dewecher (ANJOU-OKLT. VII, 639. reg.); 1327:p. = (ANIOU-OKLT. XI, 160. és 223. reg.); 1333: p. =patronatu eccl. B. Georgy mr-is in facie eiusdem p-nis fundate et constructe (ZICHY I, 413); 1332-5/PP. REG.: Lad. [sac.] de Necher, deNechcer, deNecher, de Deuecher (VAT. 1/1, 329, 349, 365); 1335: 4partém cuiusdampnis Deuecher voc. in C-u de Zabouch exist. (A. III, 234); 1361/410: p. Deuecher (OL Dl. 5091). A falu 1268-ban a szomszédos Kék határjárása során Karászi Sándor bán birtoka volt. Fia, Miklós részbirtokát - tolvajok befogadásáért - 1327-ben Druget Fülöp nádornak iktatták. 1323-ban ismét Kék határjárása során említik, tíz évvel később Sándor bán másik fia László Kékkel együtt 400 M-ért Magyar Pál mesternek eladta. Hasonlóképpen járt el 1335-ben a Tolcsva nb-i Langeus unokája is anyja, Karászi N. leánynegyede fejében megkapott Demecser negyedével. 1333-ban a Bökény nb-i Fülöp egy Tabon (Somogy m.) kiadott oklevélben az itteni birtokára költöző jobbágyoknak szabadságot adott (GYÖRFFY 1987. II. 353. ez azonban - úgy tűnik - félreértés). 1361 -ben Cudar Péter és testvérei ezt a birtokot is megszerezték csere, illetve vétel útján Magyar Pál feleségétől, Margit asszonytól. A borsovai esperességben fekvő, Szent György tiszteletére alapított, kőből épült (1333) egyházának László nevű papja 1333-ban 4, az 1334. évi II. részlet fejében 4+5, az 1335. évi I. részlet fejében pedig 5 garas pápai tizedet fizetett. Irodalom: NÉMETH 1997. 61-62. 1. Báboly Melis Katalin terepbejárása során regisztrálta a lelőhelyet (122. lelőhely) a vasútállomástól keletre, az első őrházzal szemben, a csatorna keleti partján lévő homokos földháton 3 1 (JAM 97.363.11.). 1. Kívül sárgásszürke felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, vékony falú oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1962A. 3 0 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 3 1 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 35
