Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Veretek
néhány veret jelzi az övet. Mindössze 3 temetkezésben fordult elő legalább 10 db veret egy övön. Ezek közül a tuzséri darabok nem is tartoznak egy garnitúrához. Maguknak a vereteknek és szíj végeknek a többsége sem túl díszes. Ezek az övek nem reprezentálják a Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori anyagának legendás „gazdagságát" vagy „előkelőségét". A három övgarnitúrás temetkezés a Rétköz keleti felén, a gyepű közelében helyezkedik el (162. kép). A rétközi három tarsolylemezt ugyanezeken a lelőhelyeken találták. Kéttagú csüngők A kéttagú csüngők két nagy csoportját - a nagyobb méretű csüngős kaftán vereteket és a kisebb csüngős ingnyakvereteket - már Szőke Béla elkülönítette (SZŐKE 1962. 73.). Behatóan foglalkozott velük Bálint Csanád, aki e vereteket típusokra különítette el, és a többi között e típusok elterjedése alapján igyekezett a honfoglalás kori leletanyagon belül lokális csoportokat elkülöníteni. E munka során mutatta ki, hogy a FelsőTisza-vidéken viszonylag kisebb számban fordulnak elő, inkább a Dél-Alföldre jellemzőek (BÁLINT 1991. 123138., 155.). 2. Csüngős kaftánveretek (161. kép 12-1 A.) A Felső-Tisza-vidéken a csüngős kaftánveretek ritkán fordulnak elő. Ez természetesen nem jelenti a magának a kaftánviseletnek a hiányát. Kovács László pl. a Tiszabezdéd-haranglábi 16. sírral kapcsolatban feltételezte, hogy a 6 db szürke fémből készült kerek veret talán a kaftánt díszítette (KOVÁCS 1986.218.). Révész László pedig a Tiszabercel-ráctemetői 4. sír préselt négyszögletes vereteiről gondolja ugyanezt (RÉVÉSZ 1996.96.). Csüngős kaftánveret azonban a Rétközből valóban mindössze 3 sírból került elő: Lelőhely Darab Kép 1. Buj-Gyeptelek 3 db 24. tábla 3., 161. kép 72. 2. Gáva-Vasúti híd 39. tábla 1., 161. kép 73. 3. Ibrány-Esbó-halom 197/a. sír 1 db felső tag 95. tábla, 161. kép 74. Valójában egyértelműen a kaftán vereteként csak a buji sírban határozhatjuk meg őket, ugyanis az ibrányi példányról pontosan tudjuk, hogy másodlagosan csüngőként használták, 6 1 a gávainak pedig - lévén, hogy szórvány - nem tudunk közelebbit a felhasználásáról. Az ibrányi veret pontos párhuzamát Jánosszállásról ismerjük, ahol egy ép darabot találtak a 2. sírban (BÁLINT 1991. 33-37., II. tábla 7.). Talán nem véletlen, hogy ebben a temetkezésben együtt fordult elő a „tulipános" csüngős kaftánveret egy griffes aranyozott ezüst korongpárral, akárcsak Ibrányban. 3. Ingnyakveretek (161. kép 43-68.) Sokkal gyakoribbak a csüngős ingnyakveretek és a hozzájuk tartozó kerek veretek. 6 lelőhelyen 12 esetben - 11 sír és 1 szórvány - idézhetjük őket. Ezek a darabok azokban az esetekben, amikor lelőkörülményeiket ismerjük, valóban az ing nyakát díszítették. Kivétekt jelent a Tiszabercel-Ráctemető 29. sírja, ott a koponya körül találták a vereteket, s ez alapján fejfedőt díszítettek. Lelőhely 1. Ibrány-Esbó halom 145. sír 2. Ibrány-Esbó halom 172. sír 3. Ibrány-Espán tava, szórvány 4. TiszabercelMezőgazdasági Szakiskola 9. sír Veret Kép 9 db csüngős veret, 5 db kerek (bronz) (BÁLINT 1991. Ih. típus) 161. kép 43. 2 db csüngős veret, 3 db kerek (ezüst) (BÁLINT 1991. Ih. típus) 161. kép 55. 1 db csüngős veret alsó része (ezüst) (BÁLINT 1991. Ih. típus) 161. kép 59. 14 db felső rész (aranyozott ezüst) 161. kép 62. 21 db kerek (aranyozott ezüst) 161. kép 62. 1 db stilizált madárfej (aranyozott ezüst) 161. kép 68. 6 1 Lásd a csüngőkröl szóló fejezetet is! 317
