Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Leletek - Ékszerek, a viselet részei - Hajkarikák

3. Lefelé szélesedő spirálcsüngős hajkarika Egyetlen képviselője Tiszabercel-Ráctemető 14. sírjából származik (184. tábla). Szőke Béla, illetve Jochen Giesler megállapításának, hogy a típus a X. század közepén tűnik föl, ez a lelet nem szól ellene (SZŐKE 1962. 41., GIESLER 1981. 128-130., 19. típus). 4. Köpűs záródású hajkarikák A Pátroha-Butorka-dűlői - az érmek alapján a tatárjáráskor elrejtett - kincsleletben volt egy köpűs záródású ezüstkarika és egy, feltehetőleg ugyanolyan típusú karika töredéke (159. tábla 2., 4.). A típus összefoglalása Kulcsár Mihály tollából jelent meg (KULCSÁR 1996.). Megállapította, hogy nagy méretük ellenére (a pátrohai ép darab átmérője 6,6-7,7 cm) a hiteles leletkörülmények között előkerült darabok soha nem karperecek, hanem hajkarikák. Az általa adott keltezést (XII. század első fele - XIV. század első fele) a pátrohai lelet jól alátámasztja. Egyúttal azt az elképzelését is támogatja, hogy a korábbi darabok kisebbek, a XIII. századiak nagyobbak, átmérőjük meghaladja a 4 cm-t. A Rétközben pödrött végű hajkarika nem került elő, Szabolcs megyére ez az ékszertípus nem jellemző. 149. kép Bordázott S végű hajkarikák a Rétközben. 1: Ibrány-Esbó-halom 89. sír, 2: Tiszabercel-Újtelep 27. sír, 3: Döge-?, 4-5: Kék-Telek-dűlő A. sír, 6, 9-10: Kék-Telek-dűlő szórvány, 7: Beszterec-Földvár 8. sír, 8: Ibrány-Esbó-halom 32. sír 286