Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Beszterec
- Szürkésfekete, belül drapp foltos, homokos anyagú, korongolt, kihajló perem. P: 14,7 cm (15. tábla 5.). - Fekete, drapp foltos, kissé szemcsés, korong nélkül készített(?), durvább kivitelű kisebb edény kissé kihajló pereme. P: nem kiszerkeszthető (15. tábla 6.). - Kívül-belül sárga, sötétszürke törésű, kissé szemcsés, korongolt nagyobb fazék tagolt, kihajló pereme. P: 22,1 cm (16. tábla 4.). -Kívül fekete, belül barnás téglaszínű, szemcsés, korongolt, tagolt, kihajló perem. P: 21,2 cm (16. tábla 3.). - Szürkésfekete, belül sárga foltos, kissé szemcsés, korongolt kis edény kihajló, tagolt, letöredezett pereme. P: 15,8 cm (16. tábla 5.). - Fekete, téglaszínű foltos, szemcsés, korongolt, vastag falú fazék kihajló pereme, íves vállán szabálytalanul vízszintesen bekarcolt hullámvonalak metszik egymást. P: 17,3 cm (16. tábla 1.). - Valószínűleg az előző edény egy válltöredéke. - Fekete, téglaszínű foltos, szemcsés, korongolt fazék oldaltöredéke vízszintesen, sekélyen benyomott két körbefutó vonallal és felette szabálytalan hullámvonalak indításával. - Kívül-belül téglaszínű, szürke foltos, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt bográcsperem. P: 18 cm (16. tábla 2.). -Kívül-belül téglaszínű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt, íves oldaltöredék sűrűn, vízszintesen bekarcolt vonalakkal. - Kívül-belül sárgásfehér, kívül fekete foltos, enyhén szemcsés, korongolt, vékony falú oldaltöredék két sekélyen benyomott, vízszintesen körbefutó vonallal díszítve. - Szürkés téglaszínű, erősen homokos anyagú, korongolt válltöredék íves nyak indításával, rajta sekélyen benyomott körbefutó szabálytalan vonaldísszel. - Szürke, kívül fekete felületű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék sűrűn bekarcolt vízszintes vonalazással díszítve. - Piszkosfehér, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék két sekélyen benyomott, vízszintesen körbefutó vonallal. - Téglaszínű, fekete foltos, kissé homokos anyagú, korongolt edény szűk nyakának íves töredéke, három sorban kör alakú benyomkodásokból kialakított, vízszintesen körbefutó díszítő sorral. - Fekete, kívül kis helyen drapp foltos, kissé homokos anyagú, korongolt, íves oldaltöredék mélyen bemetszett széles cikcakk-vonal alatt négy vízszintesen, kissé szabálytalanul körbefutó, karcolt vonallal. - Kívül-belül téglaszínű, fekete törésű, kissé homokos anyagú válltöredék, ívesen induló nyakkal. A vállat befésült hullámköteg-vonal díszíti, felette egy sekélyen karcolt körbefutó vonal látszik. 23. A bejárati szelvény földjéből két ovális fejű, vastag vasszeg került elő. Az egyik metszete kör alakú, a másiké négyszögletes. H: 5,3, ill. 5,7 cm (JAM 70.2.83.) (7. tábla 4., 6.). Irodalom: JAM Adattár 85. 20., 85.22., 90.23., 98.1., 2002.4., Németh Péter: Beszterec. RégFüz I. 22. 1969. 55-56., Péter Németh: Beszterec-Vársziget. ArchÉrt 97. 1970. 315., NÉMETH 1968. 93., NÉMETH 1975. 11., NÉMETH 1986., NÉMETH 2000. 8. 2. Gyalap-tanya A név eredete tisztázatlan. Amennyiben a Gyalpár névvel áll kapcsolatban, az kun személynévből keletkezett (Kiss 1988.1. 538., 539.). A község határának délkeleti sarkában, a Királytótól keletre, annak közelében fekszik a Gyalaphegy (Kiss 1961. 27.), melynek keleti oldalánál, Pethő Sándor kéki földbirtokos tanyájának (azelőtt Bertótiféle tanya) bejáratát építve, a déli oldalán emelkedő domb oldalában 1928-ban kiforgattak egy Ny-K-i tájolású, mintegy 50 cm mély - talán lovas (?) - sírt. Ebben maturus férfivázra 1 7 akadtak. Leleteit Pethő Sándor volt kéki földbirtokos vitte be a múzeumba. A bordákon zöld rozsdafolt utalt arra, hogy nem minden tárgy került múzeumba (Kiss 1938.). Kiss Lajos múzeumigazgatónak nem állt módjában komolyabb ásatást végezni a lelőhelytől északra álló dohánypajta, illetve a lelőhelytől délre, a dombon emelkedő cselédlakás miatt. A lelőhelyet Dienes István és Makkay János azonosította 1958-ban. A Beszterecről Kék felé vezető út mellett, a besztereci szőlőket elhagyva, az út jobb oldalán, a falu közepétől 2600 m-re kezdődő magas dombon volt a lelőhely. A kilométerköveket később kicserélték. 1971 -ben a 6 km 150 m-nél volt a domb. A tanya a domb északi részén állt: itt, a bejárat igazításánál került elő a sír, vagyis közvetlenül az út mellett feküdt. Mellékletek: 1 7 Természettudományi Múzeum Embertani Tár ltsz. 10.947. ÉRY 1977. 26
