Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Települések. A honfoglalás és Árpád-kori településhálózat kialakulása a Rétközben - Orsók
10. Tiszabercel-Ráctemető 8. sír (181. tábla) 11. Tiszabercel-Ráctemető 9. sír (181. tábla) 12. Tiszabercel-Rigó-domb (190. tábla 4.) 13. Tiszabercel-? (egy bordás és egy X alakú fenékbélyeg) 14. Tiszabezdéd-Ref. templom (215. tábla 3.) 15. Tiszatelek-Telek-domb (fenékbélyeg indítása) 16. Vasmegyer-Apáti, Kastélykert (két máltai kereszt és egy küllős kerék alakú fenékbélyeg) A 14 lelőhely 21 fenékbélyeges kerámiája közül 4 lelőhely 6 edénye származik temetkezésből (ezekre az alábbiakban a temetkezések értékelésénél még visszatérek). Valamennyi sír jól keltezhető a X. századra. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a fenékbélyeg kizárólag ennek a századnak lenne a jellegzetessége. Korábban fölmerült az az elképzelés, hogy a korábbi edényeken a fenékbélyeg teljesen kitölti az edény alját, a későbbi edények esetében a fenékbélyeg kisebb, a fenékrésznek csak kisebb hányadát fedi (HÖLLRIGL 1930. 158.). Ez az elképzelés azonban tévesnek bizonyult. Az Árpád-kori kerámia értékelése során sok kísérlet történt a különféle díszítések keltezésére. Valójában a módszeres kutatás e tekintetben még várat magára, így az eddigi megállapítások csak foltételesen fogadhatók el. Voltak olyan feltételezések pl., hogy a széles közös csigavonal a XI. század végétől terjed el (MESTERHÁZY 1983. 154.). Azt is megállapították, hogy a XIII. századi edényeken ez a leggyakoribb dísz (PARÁDI 1959.43.). Újabban kiderült, hogy ritkán ugyan, de előfordul már a X-XI. században is (TAKÁCS 1993. 449.). A karcolt (fésült) hullámvonal-köteg díszítésről többek bizonyítják és egyértelműnek tűnik, hogy csak a X-XI. században van meg, de egy-egy területen esetleg lehet később is (TAKÁCS 1993.450. további irodalommal.). A beszurkált pontokból álló díszítés Mesterházy Károly szerint a IX-X. századtól a XI. századig volt használatban (MESTERHÁZY 1983. 154.). Ugyancsak ő a X-XI. századra keltezi a sekély sűrű karcolást (MESTERHÁZY 1983. 154.). Az Árpád-kori edények között a leggyakoribb forma a fazék. Füles edények (a bordás nyakú, füles típustól eltekintve - lásd TAKÁCS 1997. 79-80.) a XI. század előtt nem fordulnak elő (PARÁDI 1959. 25.). A fogaskerék dísz 2 3 legkorábban ugyancsak a XI. század második felétől tűnik föl (MESTERHÁZY 1983. 154.). Használják a XIII. században is (PARÁDI 1959.44.). Hosszú idejű alkalmazására hívta föl a figyelmet Takács Miklós is (TAKÁCS 1993. 450.). Orsók (141. kép) A telepek leletanyagának értékelésénél kell kitérnünk az orsógombokra is. A Rétköz területéről 8 db orsóról tudunk, közülük 6 telepanyagban, 2 temetőben került elő: 1. Ibrány-Esbó halom 221. sír (105. tábla, 141. kép 1.) 2. Kemecse-Sarvay-tag (124. tábla 5., 141. kép 4.) 3. Kemecse-Sarvay-tag (127. tábla 8., 141. kép 6.) 4. Kemecse-Varjas-dűlő (121. tábla 16., 141. kép 7.) 5. Paszab-Belterület (149. tábla 6., 141. kép 3.) 6. Paszab-Bénye-part 7. Paszab-közelebbről nem meghatározott lelőhely (152. tábla 14., 141. kép 5.) 8. Rétközberencs-Parom-domb 4. sír (161. tábla 3., 141. kép 2.) A felsorolt darabok közül 7 orsógomb, Paszab-Bénye-parton ugyanakkor edényoldalból faragott orsókarikát találtak. (A sírból előkerült orsókra, mint mellékletre még visszatérek.) A településekről származó orsógombok két típushoz tartoznak. Közülük a két Kemecse-Sarvaytagi kettőskónikus. Ehhez a típushoz tartozik a rétközberencsi sír orsógombja is (141. kép 2., 4., 6.). A két paszabi és a Kemecse-Varjas-dűlői darabok gömbölyűek (141. kép 3., 5., 7.). Mint látjuk a Rétköz honfoglalás és kora Árpád-kori településrendszeréről a régészeti leletek alapján igen keveset tudunk. A települések régészeti vizsgálatából a terület etnikai összetételére nem következtethetünk. 2 3 Legutóbb Takács Miklós új terminológiát ajánlott (sarkantyúminta - TAKÁCS 1993. 450.). A katalógusban azonban a közérthetőség kedvéért a hagyományos és gyakrabban használt elnevezést alkalmaztam. 260
