Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Avarok vagy szlávok? Néhány szó a honfoglalás előtti Rétközről
1. Beszterec-Földvár, 2. Beszterec-közelebbről nem meghatározott lelőhely, 3. Buj-Kisterebe, 4. Dombrád-Erzsébet utcai homokbánya, 5. Ibrány-Kéthegy-dűlő, 6. Ibrány-Nagy-tanya, Temető-tábla, 7. Kemecse-Sarvay-tag, 8. Kisvárda-TV-torony 2., 9. Kótaj-Nagysóstó, 10. Tiszabercel-Ráctemető H. objektum, 11. Tiszabercel-Sárga-part, 12. Tiszabercel-Tódalj a, 13. Tiszabercel-kőzelebbről nem meghatározott helyről. Közülük ásatás egyetlen helyen folyt (Tiszabercel-Sárga-part 1 5), az összes többi lelőhely anyaga szórvány kerámia. A korai keltezés lehetősége fölmerült még a peremen belül díszített edényekkel kapcsolatban is, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a díszítés továbbélt a X. században, ha nem is volt túl gyakori (MESTERHÁZY 1983. 153.). A Rétköz anyagából ide sorolható Beszterec-Földvárról és Dombrád-Erzsébet utcai homokbányából 1 -1 töredék (13. tábla 4. és 31. tábla 4.), illetve Ibrány-Espán tava lelőhelyen egy tál pereme (116. tábla 5.). A felsorolásból kitűnik, hogy e lelőhelyek többsége az avar szállásterületen belül helyezkedik el. A hasonló típusú szemcsés kerámiát a Felső-Tisza-vidéken rendszeresen szlávnak határozták meg (PANYOLA 1996. 10-11., 33-52. - további hivatkozásokkal). Valójában etnikum meghatározására nem alkalmas. Erre figyelmeztet egyébként a Nyíregyháza határában, Manda-bokorban feltárt lelőhely-részlet is. Ott késő avar rítusú temetkezések mellett tártunk föl egy - véleményem szerint egyértelműen a temetőrészhez tartozó kisebb településrészletet, amely részben ún. VIII-IX. századi, 1 6 részben pedig honfoglalás és Árpád-kori kerámiával jellemezhető, azaz a késő avar településen megszakítás nélkül folyhatott tovább az élet a honfoglalás után (lásd ISTVÁNOVITS 1997. 228-230!). Más a helyzet a vizsgált terület keleti felén. Figyelembe véve a Rétköz kutatottságát (már Jósa András idején igen gazdag leletanyag került innen múzeumba; közismert, hogy Kiss Lajos kutatásainak homlokterében állt e terület - ld. Kiss 1961.; de említhetem itt Melis Katalin munkásságát is, aki éppen a Rétköz terepbejárása során gyűjtött anyagból írta szakdolgozatát - MELIS 1962., MELIS 1962B., MELIS 1964A-C.), elfogadható Németh Péter megállapítása, hogy Kisvárda környékén - Borsova megye területén - a VIII-IX. századi lakosság meglehetősen gyér lehetett (NÉMETH 1975. 14.). így még meglepőbb, hogy a kutatás folyamatosan és kérdőjelek nélkül szláv területként határozta meg e vidéket. Valójában régészeti leletek híján jelen ismereteink mellett nem dönthető el, hogy az a gyér lakosság, mely itt sejthető, milyen összetételű volt. Ha a helynevek etimológiájából indulunk ki, akkor - lásd lejjebb! - vegyes összetételű népességre kell gondolnunk (vö. DIENES 1961. 102-103.). 1 5 A Tóth Katalin által feltárt leleteket Szalontai Csaba dolgozza föl (JAM Adattár 95.20.). 1 6 Un. VIII-IX. századinak nevezem ezt a leletanyagot annak ellenére, hogy meggyőző kronológia híján a korát nem ismerjük biztosan. Csupán annyi valószínű, hogy a honfoglalást megelőző időszakban használatban volt ez a szemcsés, korongolt kerámia. 252
