Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Beszterec

1968-ban Németh Péter a megbolygatott részen végzett kisebb ásatást: egy 25x2 méteres kutatóárokkal átvágta a sáncot. A vár északi - bolygatott és megásott negyede volt a legkiemelkedőbb rész (9. kép). A feltárás során megállapította, hogy a vár egy vízjárta területen álló homokszigetre épült. A legelső megtelepedés a bronzkorból mutatható ki (60 cm-es kultúrréteg), majd a császárkorban telepedtek itt meg újra (50 cm-es kultúrréteg). Erre a két településrétegre emelték a sáncot az ásató véleménye szerint a X-XI. század fordulóján. A keltezés alapjául egy XI. századi sarkantyú szolgált (7. tábla 3.), amelyet a sánc lábánál találtak.

1

3 A vár pusztulása a XII. század végére vagy a tatáijárás idejére tehető. A monostort felújították, s egy évszázadig még állt az épület. A sáncátvágástól délre egy templom nyugati bejáratát tárta föl Németh P. a bejárati falhoz csatlakozó toronypár alapjaival. A feltárt épületmaradványt azonosította az ásató a XII-XIII. század fordulóján, a Megváltó tiszteletére emelt monostor épületével, mely a tatárjáráskor elpusztult. Első feltűnésekor a Hontpázmány nemzetség kezén volt, de kérdés, hogy ez eredetileg is így volt-e. A megtalált toronypár alapja téglával kevert, döngölt agyag volt (10-11. kép). Előkerültek mázas tégla töredékek is. A templom többi része már elpusztult. Korábbi épületnek nyoma így nem került elő, bár a monostor felszereléséhez tatozó gyertyatartó és szenteltvíztartó a bizánci misszió idejéből származó egyház meglétére utal, mely talán szláv nyelvű környezetben tevékenykedett (NÉMETH 2000. 8.). A templom eredetileg háromhajós lehetett, a nyugati toronypáros, kiugró homlokzatú épület ajáki nemzetségi templommal rokon vonásokat árult el (12. kép). A déli torony aljában előkerült az alapítók kirabolt páros, családi sírja. A templom körüli temetőből a DNy-i torony közelében 4 sírt (az egyik tégla keretelésű, kirabolt), az egykori szentély közelében pedig ugyancsak 4 sírt tártak föl. 9. kép Beszterec, a földvár kitermelt része (Németh Péter felvétele 1969) 10. kép Beszterec, a monostor bejáratának alapozása dél felől fotózva (Németh Péter felvétele 1969) 11. kép Beszterec, a monostor bejáratának alapozása dél felől fotózva (Németh Péter felvétele 1969) 1

3 A sarkantyú datálásával - lásd katalógus 12. szám! - kapcsolatban azonban meg kell jegyeznem, hogy ezt a típust KALMÁR 1971. 360. a XII-XIII. századra keltezi. A kronológiai problémákat részletesen ld. a sarkantyúknál. 21