Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Tiszabezdéd (társszerző: Révész László)
2. Harangláb-dűlő (Rácz-tag) 23 9 Vidovich László főszolgabírónak a járás elöljáróihoz intézett 1896-os ezredévi ünnepségekkel kapcsolatos felhívására a körjegyző Rácz Béla értesítése alapján derült fény arra, hogy a községtől EK- E-ra útegyengetéskor a Záhony felé vezető útnál, Bezdédtől fél km-re lovas sírra akadtak a 80-as évek közepén. A lelőhely azonosítása alapján (DIENES 1996. 289.) a Bezdéd-zsurki országút első kilométerköve táján feküdt, ahol egy É-D-i, környezetéből 1-2 m-re kiemelkedő homokdombot vágtak át. 50-60 lépés széles és több száz lépés hosszú. Az úttól délre eső rész a Harangláb-dűlő, melynek északi része a Rácz-tag. A sírok javarésze az utóbbiból származik, ahol tsz-major épült 1959 után. Ennek az útnak a déli részén Vidovich László Tompos Endre mándoki gyógyszerésszel egy másik lovas sírt tárt fel, majd még további 16 sírt bontottak ki. A sírsor északi végétől (a 10. sírtól) északabbra „8-10 évvel korábban" egy lovas sír került elő (JÓSA 1896b. 402.). A 1415. és 17. kibontásánál Jósa András is jelen volt. A sírleírásokat Jósa András Vidovich László feljegyzései alapján készítette. Összesen 18 sírról adott hírt megjegyezve, hogy környéküket jól átkutatva sem találtak újabb temetkezést. A sírok egy É-D-i irányú sorban helyezkedtek el. Valamennyi Ny-K-i tájolású volt (123-124. kép). Általában 1,5 m mélyen feküdtek. A temetőt rangos család használhatta a X. században. A temető társadalomtörténeti elemzését László Gyula végezte el (LÁSZLÓ 1944. 128-134.). 1992-ben Fodor István próbálta hitelesíteni a temetőt. Ujabb sírokat azonban nem talált. A sírok leletanyaga az MNM-be került (ltsz. 86.1896.). A honfoglalás kori gyűjtemény leltárkönyvében azonban kevesebb tárgy szerepel, mint Jósa András közleményében. Valószínűleg nem minden tárgyat küldtek el Budapestre. Erre utal Jósa azon megjegyzése is, mely szerint „a tárgyak túlnyomó része (kiemelés R.L.) a Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi" (JÓSA 1896. 390.). Hogy a „túlnyomó rész"-en felüli tárgyak sorsa mi lett, arra vonatkozó adatot nem találtunk. A hiányt a sírleírások esetében minden alkalommal jelezzük. A sírok leírása során Jósa András közleményét követtük (JÓSA 1 896B. 385^412.), aki részint saját feljegyzéseit, részint pedig a sírok nagyobb részét kibontó Vidovich László megfigyeléseit hasznosította. E jegyzetek azonban - mint írja - „tőlem nem függő okok miatt hiányosak ugyan, mégis többet érnek, mintha semmi feljegyzés nem történt volna" (JÓSA 1896B. 390.). 1. sír (201. tábla): Lovas férfi 15 cm mélységben. A lócsontok 35 cm-rel feljebb feküdtek. Mellékletek: 1. Az emberi koponya alatt egy körte alakú, lapos szárú vas kengyel, talpának alsó felületén végigvonuló három bordával. 2. A csontváz „szájának tájékán" egy csikózabla, két végén szabadon mozgó karikával, középen csuklóval. A karikák ma már hiányoznak a zabláról. 3. Az emberi csontváz bal lába felett rosszezüstből készült övveret alakú veret. 2. sír (201. tábla): Lovas férfisír 1,5 m mélyen. A koponya egészen balra volt fordulva. A lócsontok feljebb feküdtek. A lókoponya a bal alsó lábszár felett az ember koponyája felé irányítva helyezkedett el, a végtagok pedig az ember lába elé hajlítva. Mellékletek: 1. A jobb szemüregben érintésre szétporlott, hártyavékonyságú, zöldrozsdás lemezke. Jósa András szerint süvegdíszítésnek (valószínűleg inkább szemfedőnek) a maradványa. 2. A bal fül tájékán egy nyitott, kerek átmetszetü huzalból készült rosszezüst karika. 3. A mellkas mindkét oldalán, felülről lefelé irányuló sorban, egymástól pár centiméter távolságban több különféle pasztagyöngy. A rajz alapján két rúdgyöngy, négy szemesgyöngy és egy kis hordó alakú gyöngy. Ma már csak a két rúdgyöngy és egy szemes gyöngy van meg. 4. A derék körül néhány közelebbről nem jelzett szétporló fémlemezke, valószínűleg övdíszítés. 5. A bal medencecsont felett egy körte alakú kengyel. Szárai rombusz átmetszetűek, talpalóját három borda tagolja. Páija nem került elő. 6. A jobb medencecsont táján hegyével le és kifelé irányuló, szeghez hasonló hegyes vas. A jobb combcsont külső oldalán ezzel párhuzamosan több alaktalan, „irón vastagságú" vasdarabocska. Tegez vaspálcái lehettek. Az MNM-ben őrzött leletek között nincs nyomuk. 7-12. Három darab szíjdíszítés rosszezüstből. Nincs feljegyezve, hogy a csontváznak melyik részén találtatott. Valójában a sír leletanyagából 5 db pajzs alakú, 3-3 kerek bemélyedéssel díszített veretet és egy kerek, öntött, gyöngyözött mintával díszített veretet őriz az MNM. Függesztőszíj díszítésére szolgálhattak. 13. A lókoponya alatt egy töredékes csikózabla. A feltárás során megfigyeltek szerint csuklóban meghajlítva és - mint a többi sírokban talált zabiák is - úgy összerozsdásodva, hogy az egyes tagok nem mozdíthatók. 23 9A Harangláb-dűlői lelőhely leírását Révész László készítette. 209
