Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Tiszabercel
Sárga-part Lásd Belterület! 14. Tódalja A község ENy-i határában, a vencsellői határszélen (részben Vencsellőhöz tartozik) 8 holdnyi terület a Tódalja (Kiss 1961. 366.). 23 3 A homokos felszínen 1963-ban Melis Katalin - terepbejárási naplója alapján - kora Árpád-kori cserepeket gyűjtött. A napló szerint ez a 182. lelőhely. Talán azonos a Jósa András Múzeumba 199. lelőhely 23 4 megnevezéssel bekerült kora Árpád-kori vagy annál korábbi(?) anyaggal (JAM 97.423.2-7.): 1. Szürkés téglaszínű, szemcsés anyagú, korongolt, vízszintesen kihajló peremű edény töredéke vállán kopott befésült hullámköteggel díszítve. P: 18,6 cm (174. tábla 5.). 2. Kívül-belül sárgás téglaszínű, szürke törésű, szemcsés anyagú, korongolt perem. P: 19,6 cm (174. tábla 4.). 3. Szürke, homokos anyagú, korongolt kihajló perem. P: 14,5 cm (174. tábla 3.). 4. 2 db szürke, kissé szemcsés anyagú, korongolt oldaltöredék befésült vízszintes vonalköteggel. 5. Szürke, kissé homokos anyagú, korongolt, kopott oldaltöredék sekélyen fésült vonalköteggel. 6. Szürke, kissé homokos anyagú, korongolt, kopott, vágott aljtöredék. Fenékátmérője nem szerkeszthető ki. Irodalom: MELIS 1964B. 4. 15. Újsor A belterület északnyugati részén lévő partos helyen, a temetőtől ÉK-re 1935-ben a községi út építéséhez hordtak földet, amikor egy kengyelt, egy csatot és egy zablát találtak. Turi Sándor tanító vitte be ezeket a nyíregyházi múzeumba. A lelőhely a Tiszától mintegy 150 méterre fekszik, a Tisza töltése és a régi református temető közötti észak-déli homokos parton, a Szőllős-domb közelében. 1867-ig őslegelő volt, s egy út futott át rajta. Később felosztották ezt a részt, házak épültek, és elnevezték Petőfi utcának. Kiss Lajos múzeumigazgató helyszíneléséig 48-50 temetkezést pusztítottak el a földhordással a Vas István, Angyal Gábor és Szabó József portája mögötti jókora É-D-i dombvonulaton. E házak az É-D-i utca nyugati oldalán fekszenek (Petőfi u. 22-26.). Az elpusztult sírokat Turi Sándor tanító figyelte meg, s gyűjtötte össze a leleteket. Az ő elbeszélése alapján tudjuk, hogy mindössze hét sírban volt lelet, s volt kettős temetkezés is. A hét sírból 7 nyílhegy, 4 kengyel, 8 gyöngy, 1 fülbevaló, 2 hajkarika, 2 zabla, 1 csat, 17 vasdarab, 7 öweret és 1 karperec került a múzeumba, vagyis összesen 50 db tárgy. Kiss Lajos múzeumigazgató a bejelentés uán három nappal ment ki a helyszínre, s ott kisebb ásatást végzett. Összesen 38 sírt bontott ki, melyekben 178 db tárgyat talált (120. kép). Megfigyelte, hogy a vázak alig 50 cm mélyen feküdtek. A kitermelt helytől északra kezdte el az ásatást M. Vas István telkén, ahol a tulajdonos elbeszélése alapján megállapította, hogy korábban egy település maradványait a felső rétegben már megsemmisítették. Kiss Lajos az ásatás első periódusában 10 sírt bontott ki. Közülük 4-ben nem volt lelet. A többiben 22 „nyakdísz" és veret, 7 gyűrű, 4 fülbevaló, 3 karperec, 2 nyílhegy és 1 kés töredéke volt. Összesen tehát 39 db tárgy. A rendelkezésünkre álló térképet részben Turi Sándor, részben Kiss Lajos készítette. A leletek a JAM-ba kerültek (régi 141-311/1935). Szabó József telke Angyal Gábor telke M. Vas István telke 120. kép Tiszabereel-Újsor temetőtérkép (Kiss 1937. 1. kép alapján) o 4 • 6 • 9 • 2 • 30 D 36 0 32 112 110 0 38 G 24 0 29 • 26 • 27 • 25 • 23 q 37j 0 19 10 20 0 17 0 16 £ 18 D 34 • 28 • 33 D 15 • 22 0 21 I ® I =£ I 2 j t I I -ro I £ í -o I £ i c I .M 23 3 A lelőhely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 23 4 A leletek mellett talált cédulán lelőhely megnevezése nem volt. Az azonosítás alapja a terepbejárási napló és a Jósa András Múzeumba került anyag számozásában mutatkozó rendszer. A lelőhely azonban ennek megfelelően eléggé bizonytalan. 199
