Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Tiszabercel
24. Tiszabercel (112. kép) Neve törzsnévből, illetőleg népnévből keletkezett. Az arab források B.rsüla-nak mondják a volgai bolgár-törökök egyik törzsét. A magyarokhoz csatlakozott kabarok egyik települését sejtették benne (MEZÖ-NÉMETH 1972.120. irodalommal, Kiss 1988.1.196.) 1355e. > 370:p. Berezel (TT. 1900.396.); 1335/818:/?.— in C-u de Zaboulch iuxtafl-m Tycie (BESSENYEI 121); 1336:p. = in C-u. deZabolch (F. VIII/6. 136). A falu 1335 előtt tűnik fel, amikor 1. Károly király visszaítélte (a Bogátradvány nb-i) Izsépi (Zemplén m.) István unokájának, István fia Jánosnak. O és testvérei 1335-ben leánynegyed fejében nővérüknek, Sebének, Olaszi János boldogkői (Abaúj m.) vámagy feleségének e Tisza menti birtokot átadták. Másik birtokosa Edelényi (Borsod m.) János 1336-ban hűséges szolgálatáért és 30 kassai M-ért itteni részét a kőből épült egyház kegyuraságával együtt (BESSENYEI 28) Gallicus János mester boldogkői vámagynak örökre átíratta. Határát egy évvel később János ura, Druget Vilmos nádor megjáratta (F. VIII/6, 138). 1371-ben már nevében is viselte, hogy egyházas település (p. Eghazasbercel TT. 1900.410.). Középkori templomát 1944-ben fel-robbantották, alapfalai a jelenlegi alatt húzódnak. Irodalom: NÉMETH 1997.38. 1. Ajaktelek Szerepel a forrásokban Ajakastó-ként is. Felmerült, hogy olyan tavat jelölt a név, melynek kifolyása volt (MEZÖ-NÉMETH 1972. 120. irodalommal, vö. Ajak település nevét is!). 1347/359: p. Ayaktelek, in C-u Zabolch (A. VII, 569); 1354: Aiokteluk ~ Aiekteluk nuncupata (A. VI, 161); 1355/359: t. Ayak...interp-nes Gawa et Berzel (A. VII, 569). A település 1347-ben tűnik föl, amikor 1. Károly király az örökös nélkül elhunyt Chene fia Benedek birtokát a Gutkeled nb-i Bátori Bereck és Lökös fiainak adta, ami ellen a szintén Gutkeled nb-i Pál bán fia Vid (a Ráskai család őse) fia Lóránd tiltakozott. Az 1354. évi osztáskor fele Bereck fia Miklósé lett. 1359-ben a Gáva és Bercel között fekvő földet már a rokon Butykaiaknak ítélték. Tiszabercel határában kereshető. 22 4 Irodalom: NÉMETH 1997.20-21. 2. Allásrét A település nyugati részén, a gávai határnál, a Kató-halom mellett hajdani lápból kiemelkedő kerek homokdombon 22 5 a többi között Árpád-kori leleteket gyűjtött 1963-ban terepbejáráskor Melis Katalin. A terep-bejárási napló szerint ez a 190. lelőhely, a Jósa András Múzeumba került anyagban talált cédulán 207. lelőhely szerepelt (JAM 97.431.3.): 1. Téglaszínes szürke, egészen enyhén homokos anyagú, korongolt, kihajló perem. P: 14,6 cm (174. tábla 1.). Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964B. 3. 112. kép Tiszabercel határába eső lelőhelyek 2: Allásrét, 3: Belterület, Bessenyei szülőház, 4: Belterület, Sárga-part, 5: Diófa-lapos, 6: Kerítőpart, 1: Kétkis-hegy, 9: Mezőgazdasági Szakiskola, 10: Pálinkás-dűlő, II: Ráctemető, 12: Református templom: 13: Rigó-domb (Kossuth u.), 15: Újsor, X: Jánostelke (Id. katalógus: Gávavencsellő-Vencsellő) 22 4 A hely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 22 5 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 185
