Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Szabolcsveresmart (társszerző: Révész László)
2. Petlend Neve puszta személynév adással alakult ki, a személynév a Betlen név variánsa, a -d kicsinyítő képzővel megtoldva (MEZÖ-NÉMETH 1972. 32-33. irodalommal). 1381: t. Petend ~ Pethlend (ZICHY IV, 178, 201 ). A telekhely 1381-ben Döge határjárása során tűnik fel. Ekkor a Rozsály közelében fekvő földet amely Őszöddel, Kékesével és Kanyárral is szomszédos volt - Dögétől elkülönítették. Szabolcsveresmart nyugati határába olvadt a ma is meglévő Petlen név alapján, mely a Veres-rétből kiemelkedő 5-6 holdnyi terület (Kiss 1961. 344.). AII. katonai felmérésen a Veres-rétet megjelölték. Petlend elhelyezkedése ez alapján valószínűsíthető. 219 Irodalom: NÉMETH 1997. 154. 3. Rozsály Neve puszta személynévből keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév talán szláv eredetű (MEZŐNÉMETH 1972. 109. irodalommal, Kiss 1988. II. 427.). É. n. [1290]: t. St-if-iLewka Rwsal (WENZEL IX, 559-60, BÁNFFY I, 23); 1291 után: t. Rosal (ZICHY XII, 4); 1293: St-if-i Leuka Rosal (ZICHY I, 80); 1334: p. Rosal, in C-udeZobovch (ZICHY 1,421). A település 1290-ben tűnik fel, mint a magtalanul elhalt Leuka fia István földje, amelyet IV. László király (a Balogsemjén nb-i) Mihály fiainak, István és Pál mestereknek adományozott. Mégsem került a birtokukba, mert István rokonai, bizonyos dögei nemesek és (a Gutkeled nb-i) Várdaiak perlekedtek érte. 1293-ban István özvegyét és leányát elmarasztalták, Rozsály az utóbbié lett. 1334-ben Várdai Pelbárt tiltakozott többek között e birtokának is a pusztítása ellen. Kápolnáját (capella in Rosal ZICHY IV. 182) 1381-ben említik. Szabolcsveresmart határába olvadt [SzSzBmLT 205. (1818/865); HNT. 1892. 174: Rozsály puszta]. 220 Irodalom: NÉMETH 1997. 162. 4. Szelérd-domb 22 1 Dögéről Szabolcsveresmart felé tartva Szabolcsveresmart alatt az úttól nyugatra eső domb a Szelérddomb. Valószínűleg azonos a Kiss Lajosnál szereplő Szellért-heggyel (Kiss 1961. 344.). A régi és az új dögei út találkozásánál fekszik a lelőhely. Helyzete alapján nem zárható ki, hogy összefüggésben állt a Szabolcsveresmart határába olvadt Rozsály településsel (lásd előbb!). 1956-ban egy sírt dúltak itt föl (1. sír) (Szabó György: Szabolcsveresmart. RégFüz 9. 1958. 40.). 1957-ben újabb sírok semmisültek meg (DIENES 1961. 186.). 1958-ban Dienes István Eri István, Makkay János és Szabó János társaságában kisebb ásatást folytatott, melynek során előkerült a 2-8. sír ifj. Kiss Károly és Háda Samu szőlőjében (107. kép). A csontok igen rossz megtartásúak voltak. A leletek az MNM-be kerültek (60.19a.-25a.). 22 2 1. sír: Ilj. Kis Károly és Háda Samu szőlőjében rigolírozás során előkerült férfi váza szétdobálva. Az emberi csontokkal összekeveredve lócsontokat is találtak, azaz lovas sír volt. Melléklet. 1. Kétélű kard, melyet a kisvárdai várásatás vezetőjének, Szabó Györgynek szolgáltattak be. Elveszett. 2. sír (168. tábla): Nő. Az ásatási dokumentációból hiányzik e sír leírása. 22 3 Mellékletek: 1. A fej körül 42 db apró gyöngy. 2-3. A csuklón l-l hurkos-kampós záródású sodrott bronzhuzal karperec. 3. sír (168. tábla, 108. kép): Ny-K 282°-112° tájolású, rossz megtartású, háton fekvő, nyújtott helyzetű női (az ásatási dokumentáció szerint férfi) váz. A sír mélysége 40 cm, a csontváz hossza 158 cm. Mellékletek. 1. Jobb szemöldökívén és szemgödrében vékony, korong alakú, préselt rozetta(?). Pártadísz(?) Töredékei vannak meg. 2-6. Az állcsúcstól lefele, kissé balra 1 db, a mellcsontnak megfelelő helyen egymás mellett 2 db, a bal felkarcsont felső harmadánál belül 1 db, s a bal felkarcsont alsó végétől befele 3 cm-re 1 db öntött tömör bronz fülesgomb. 7. A jobb alkarcsont közepe fölött 5 cm-re vaskés. 4. sír (169. tábla, 109. kép): Ny-K 290°-l 10° tájolású, háton fekvő, nyújtott helyzetű férfiváz. A sír mélysége 40 cm, a csontváz hossza 163 cm. 21 9 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 22 0 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 221 A Szelérd dombi leletek leírását Révész László készítette. 22 2 Németh Péter szerint „Leletei viszont megsemmisültek: a vonaton hagyott, becsomagolt tárgyakat ismeretlen tettesek ellopták." (NÉMETH 1996A. 8.) Ez az adat téves. 223 A leletmentés során Dienes István figyelmen kívül hagyta az 1956-ban feldúlt temetkezést, s az általa megmentett sírokat 1-től 7-ig számozta. Néhány év múlva, a leletekről először írott rövid áttekintésében e hibát korrigálta (DIENES 1961. 185-188.), s jelen esetben mi is az akkor alkalmazott szisztémát követjük.
