Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Pátroha
8. Malomér-dűlő A település északi határában Almássy Katalin egy Alexandroszveret lelőhelyét helyszínelte 1994 májusában. A hosszan elnyúló, lapos kiemelkedésen kora bronzkori cserepek mellett avar vagy Árpád-kori oldaltöredékeket gyűjtött (JAM 95.550.36.): 1-4.4 db téglaszínü-szürke foltos, homokos anyagú, korongolt, kopott jellegtelen apró oldaltöredék. Irodalom: JAM Adattár 95.21. 9. Murkacs (Miskolc) A település régi nevének olvasata bizonytalan, lehet Munkács és Miskolc is (lásd még Temeházánál!) (MEZŐ-NÉMETH 1972. 102-103. irodalommal). 1324: ap-ne [f-rum] Theme Mwkach voc...dep-ne f-rum Theme [Mukach voc.] (ZICHY I, 265); 1342: Mich.f. Nic-i de Mukaz (A. IV 229); 1360: Murkach al.nom. Themehaza (KÁLLAY 1943. II, 1359. reg.). A település 1324-ben tűnik fel Tass és Pátroha határjárása során. Birtokosai ekkor Teme (Tamás) fiai Patkó, János, András, Miklós és Beke, a település pedig egy ponton Magyar Pál mester Tass és (Jákó nb-i) Csépán fia Kozma Bagda (Szatmár m.) birtokával volt határos. Ugyanekkor Magyar Pál Tass birtokai és Karászi Sándor bán fiai Miklós és László ugyancsak Tass birtokai között is felsorolták. 1342-ben az 1324-ben említett Miklós fia Mihály Csanálos (Bihar m.) perében volt eskütárs. 1360-ban Temeházával mondják azonosnak, később Miskolcnak is nevezték (1416: Themehaza al.nom. Miskouch ZICHY VI, 395), de ez Murkacs félreírása lehet. Pátroha határába olvadt. 20 5 Irodalom: NÉMETH 1997. 135-136. 10. Református templom Az 1323-ban említett Szent Márton tiszteletére szentelt egyház (lásd feljebb!) épületéről nincsenek információink. A helyén álló templomot 1808-ban kezdték építeni. Irodalom: SzSzMT II. 259. 11. Szőlőskert A határ DNy-i részéből (Kiss 1961. 326.) 1904-ben Kiss Lajos körjegyző ajándékaként kerültek a múzeumba a szőlőskert rigolírozása alkalmával talált leletek. A gazdák szőlőskertjeiből származhattak e tárgyak. A szőlő egy nagy táblában volt Pátrohától DDNy-ra, a feljebb tárgyalt Mikó-féle szőlőtől (Kuklásdomb) keletre. (A két lelőhely nem azonos.) 1. Vállba kovácsolt fülű, körte alakú kengyel. H: 16,3 cm, Sz: 12,7 cm, S: 132,98 g (JAM 64.98.1., régi V. 1.) (158. tábla 4.). 2. Az előző kengyel párjának töredékei. H: ful nélkül 13,6 cm, S: 96,68 g (JAM 63.481.1., régi V. 2.) (158. tábla 5.). 3. Nagy karikás csikózabla. A két karika nem egyforma, az egyik Á: 6 cm, a másiké 6,4 cm, a nagyobbik törött. A zabla H: 29,9 cm, a száj vas két felének H: 10,1 és 11,1 cm, összességében 19,1 cm (JAM 64.566.1. - az egyik karika, 64.787.1., régi V. 22.) (158. tábla 6.). Irodalom: JÓSA 1914. 174., DIENES 1961. 192., JÓSA 1968. 137., DIENES 1996. 296-297. Kat. 14b. 12. Temeháza Lásd még Murkacs (Miskolc)! Nevét tulajdonosáról kapta puszta személynévadással. A Teme személynév ismeretlen eredetű (MEZŐNÉMETH 1972. 103. irodalommal). 1336-.Pathkode Themehaza ho. regius (ZICHY 1,484); 1341: Themezaza (sic! KÁLLAY 1943.1,606. reg.). A település az idevaló királyi ember, Patkó (1337: Pethkou KÁLLAY 1943. I, 538. reg.) nevében, 1336-ban tűnik fel. Emlékét a nyírtassi határban a Patkó rét őrizte meg (PESTY 1864. 291.). Névadójának fiait 1324-ben Pátroha és Tass határjárásakor említik. Patkó a későbbiekben is a megyei közélet aktív résztvevője (1342, 1344: KÁLLAY 1943.1, 632., 678. reg.). Murkaccsal is azonosnak vélték (1360: Murkach al. nom. Thermhaza KÁLLAY 1943. II, 1359. reg.); a XV. század elején még fennállott, akkor Miskolccal vették egynek (1416: Themehaza al. nom. Miskouch ZICHY VI, 395), de ez Murkacs félreírása lehet. Pátroha határába olvadt. A Temeháza név Teme-dülőként élt tovább a település keleti határában (Kiss 1961. 327.). AII. katonai felmérésen Teme-hegy a neve. 20 6 Irodalom: NÉMETH 1997. 190. 20 5 A hely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 20 6 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 174
