Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Pátroha
M-ért szintén Magyar Pálnak, a király apródjának adták el. A borsovai esperességben fekvő, Szent Márton tiszteletére szentelt egyházának János nevű papja 1332-ben ismeretlen összegű, 1333-ban 3, az 1334. évi I. és H részlet fejében 3-3 garast fizetett, az 1335. évi I. részletkor pápai tizedet nem fizetett. Irodalom: NÉMETH 1997. 151. 1. Bajor-hegy, Szilas-domb A határ DNy-i részén (Kiss 1961. 317.) lévő homokhordó helyen 1966-ban Nagy Lajos pátrohai ácsmester egy vaskardot talált két darabra törve egy koponya közelében. Átadta Bodnár Bálint önkéntes néprajzi gyűjtőnek, s így jutott Makay László kisvárdai múzeumvezető tudomására. A lelőhely a Bajor-hegy településtől ÉK-re, a Szilas-dombi részen működő homokbánya volt. Azóta a területet elegyengették, s itt épült föl a Zöldmező tsz 1. sz. telepe 1968-ban. A Pátroháról a Bajor-hegyre vezető út ma a homokbányától keletre vezet (a Dienes István által használt térképen még nyugatra jelölik). A lelőhely talán összefüggésbe hozható Bajul elpusztult Árpád-kori településsel (lásd lejjebb!). A kard kétélű, egyenes, a penge közepén vércsatornás. Kovács László szerint az X. típushoz (PETERSEN 1919.) tartozik. Markolatgombja lapos, félköríves. H: 92 cm, ebből a penge 79 cm. Sz: 5,3 cm. A keresztvas hossza 11,5 cm, szélessége 1 cm. A gomb 6x3,5 cm. Ma a penge hegy felőli fele hiányzik 19 9 (Kisvárda 67.3.1.) (158. tábla 1.). Keltezése bizonytalan, lehet, hogy a XI. század és a XII. század közepe közötti időszakból származik (KOVÁCS 1995. 172.). Irodalom: JAM Adattár 87.41., NÉMETH 1972. 208., NÉMETH 1975. 7., KOVÁCS 1995. 172.,4.kép 1., DIENES 1996. 296. Kat. 14a. 2. Bajul Neve puszta személynévi eredetű. A török bog 'parancsnok, úr, vezér' vagy a baj 'gazdag, gazda, hős, vezér' és az -ul 'fiú' szavak összetételéből alakult ki (MIKESY 1940A 326., MEZŐ-NÉMETH 1972.103. irodalommal). 1324: ap-nef-rum Alex-i Booyul (ZICHY I, 226); 1344/369/XV. sz.: p. Byayul (A. IV, 480). A település 1324-ben tűnik fel Karászi Sándor fiainak a birtokaként Pátroha határjárása során. Ekkor Egyházaspátrohával, Köpeteikével és Dobokával szomszédosnak mondják. 1344-ben Magyar Pál végrendeletében a feleségére és leányára hagyott birtokai között említik. 1355-ben (p. Bayul LO METALES SZABOLCS nro. 28) mint Egyházasgégénnyel szomszédos birtokot Pátroha és Dombrád között sorolják fel. Pátroha határában kereshető, nevének eltorzult alakját talán a Bajor-hegy őrizte meg, mely a település délnyugati határában fekszik a Bajor-hegy-tanya mellett. 20 0 Ugyanitt volt a Bajor-oldal és a Bajor-tava is (Kiss 1961. 317.). Ennek megfelelően a középkori település ezen a részen keresendő, az előző lelőhelyen előkerült kard valószínűleg összefüggésbe hozható Bajul településsel. Irodalom: NÉMETH 1997. 29. 3. Butorka-dűlő, Borbély Ferenc földje A határ ÉNy-i részén (Kiss 1961. 318.), a dombrádi határ közelében 1931 novemberében Szirmai János pénzzel telt edényt szántott ki Borbély Ferenc földjének keleti részén, a 96,8 m-es magassági pont környékén. Az edény összetört, cserepei elkallódtak. Annyit tudunk róla, hogy „öble hullámvonalakkal volt díszítve" (ALISP. JEL. 1931. 103.). 7439 db III. Béla veret (1 kg 90 dkg) került elő (JAM Numizmatika 64.10.1— 64.10.7584. 20 1), valamint vele együtt további ékszerek (JAM 64.220.1-10.). Az eredeti közlés szerint az érmek között volt II. Endre friesachi mintára vert és magyar veretű érme is. Ezeket ma már nem találtam. A lelőhelyen a helyi elöljáróság egy tagja és Szirmai János kisebb „ásatást" végzett, azonban a pár ottmaradt érmen kívül egyebet nem találtak. 1-2. 2 db ezüstdrótból font háló alakú dísz, melyről 5-5 fonott láncon kis tölcséres csüngők lógnak le. A „hálók" mérete 4,6x3 cm, illetve 4,3x3 cm. A csüngőkkel együtt H: 7,5 cm, S: 18,08 g (159. tábla 9-10., 102. kép). 3. Lemezes karikájú, nagy kúpos fejű ezüstgyűrű. A kúpos fejet bekarcolt hálómintával díszítették. Ovális karneolbetétje kiesett. Á: 2,5 cm, M: 3 cm, S: 5,88 g, a karneolbetét 0,9x1,1 cm, S: 0,43 g (159. tábla 1.). 4. Kerek lemezes fejű ezüstgyűrű. A fejen bekarcolt kereszt alakú dísz, a kereszt végei egy-egy vonallal át vannak húzva. Á: 2-2,1 cm, S: 2,72 g (159. tábla 8., 160. tábla 2.). 19 9 A rajzon Dienes Ö. István rajza alapján pótoltuk. 20 0 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 20 1 Jelenleg 719 db van meg a múzeum gyűjteményében. 171
