Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Paszab
9. Péntekaranya A II. József-féle katonai felmérésen Pinta Karangya megjelöléssel szereplő rész. A Kisterebétől nyugatra fekvő dombos, barna homokos területen, melyet a kisvasút keresztülvág 19 5 (Kiss 1961.309.) kerámia került elő (JAM 67.230.1-5.): 1. Szürke, fekete foltos, kissé szemcsés, korongolt, durva kivitelű edény kihajló pereme a vállon szabálytalanul karcolt vonalakkal. P: 11,8 cm (155. tábla 5.). 2. Szürke, fekete foltos, kissé szemcsés, korongolt, durva kivitelű edény ívesen kihajló nyaka a vállán karcolt hullámvonal-köteggel (155. tábla 4.). 3. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék sűrűn karcolt vonalazással díszítve. 4. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék sűrűn karcolt vonalazással és felette bekarcolt hármas hullámvonallal díszítve. 5. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék karcolt körbefutó vonal felett ferde, félköríves bevagdosásokból képzett díszítősorral. 6. Drapposszürke külső felületü, fekete törésű homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, egy sorban fogaskerék-dísszel. 10. Sánta N. kertje Talán a Hordozó-dűlőben fekvő lelőhely? 19 6 1 93 4. október 15-én Turi Sándortól került múzeumba innen néhány jellegtelen cserép (JAM 64.541.4-5.) 1. Szürke, fekete foltos, homokos anyagú, korongolt nagyobb edény vágott alja. F: 10,4 cm. 2. Szürke, homokos anyagú, korongolt, nagyobb edény vágott alja. Belsejében erős korongolási nyomok látszanak. A korszakhoz tartozása nem egyértelmű. F: 11,8 cm. 11. Sűrűpart A falunak a kisvasúttói keletre fekvő déli határában több homokdombból és homokos hátból álló sziget emelkedett ki egykor a lápból, ez a Sűrüpart. Kiss Lajosnál Sűrű-dombként, a térképen Siri-partként szerepel. A Csenger-ere keleti partján elterülő partos rész (Kiss 1961. 309.). 19 7 1. 1937. május 1-ei bejegyzéssel őskori cserepeket leltároztak, s velük egy téglaszínű, homokosszemcsés anyagú, korongolt fenéktöredéket, az alján kör alakú fenékbélyeggel, melyet küllőkkel tagoltak. F: 9,9 cm (JAM 64.380.1.) (155. tábla 2.). 2. 1935-ben került a múzeumba egy rövid, lapos nyakon ülő forgó taréjos, kora gótikus vassarkantyú. Taréja viszonylag nagy. Szára deformálódott. H: 12,6 cm, Sz: 8,4 cm (JAM 63.448.1.) (155. tábla 3.). Az analógiák alapján (KALMÁR 1971. 360.) a XIII. század második felére keltezhető. Irodalom: ALISP. JEL. 1935.74. A sziget ÉNy-i lejtőjén bronzkori cserepekkel együtt találta 1963-ban Melis Katalin terepbejárás során az alábbi cserepeket. A terepbejárási naplóban 155. lelőhellyel jegyezte be, a tárgyak mellett talált cédulán - és ez alapján a leltárkönyvben is - 170. lelőhelyként szerepel (JAM 97.394.10., 12-13.): 4. Világos téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, kihajló, kissé tagolt perem. P: 13,9 cm (156. tábla 4.). 5. Sárgásszürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 6. Szürke, belül sárga és fekete foltos, homokos anyagú, korongolt, vágott aljtöredék. F: 10,4 cm. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964B. 2. 12. Terebes Neve szláv eredeű. Olyan földet jelentett, amelyet irtással tettek művelhetővé (MEZŐ-NÉMETH 1972. 101. irodalommal). 1333/355: p. Terebes (JÉKEY 2). A település 1333-ban tűnik fel, amikor buji György fia Simon fia Pál e birtokát is leányának, Annusnak, és férjének, Miklós fia Demeternek átadta. 19 5 A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 19 6 A lelőhely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 19 7 A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 168
