Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Paszab
17. Téglaszínű, homokos anyagú, korongolt edény kopott, letöredezett oldaltöredéke két sorban fogaskerék-dísszel. 18. Kívül fekete, belül barna felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt edény íves válla bekarcolt, vízszintes hullámvonal alatt körbefutó karcolt vonallal. 19. Szürke, belül fekete felületű, kissé homokos anyagú, korongolt edény válla két bekarcolt hullámvonallal és az íves nyak indításával. 20. Kívül szürkés téglaszínű, kissé homokos anyagú, korongolt 4 db kisebb oldaltöredék. 21. Kívül-belül szürkés téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék bekarcolt mély hullámvonal indításával. 22. Fekete, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék bekarcolt hullámvonallal. 23. Szürke, homokos anyagú, korongolt két oldaltöredék egy-egy bekarcolt vonallal. 24. Szürkésfekete, homokos anyagú, korongolt, kopott oldaltöredék halványan látszó fogaskerék-dísszel. 25. Szürkésfekete, homokos anyagú, korongolt, kissé íves oldaltöredék, két bekarcolt vonal közt bekarcolt hullámvonallal díszítve. 26. Két szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 27. Szürke, homokos anyagú, korongolt edény oldaltöredéke mély, kettős bekarcolt vonallal. 28. Kívül-belül szürkés téglaszínű, fekete törésű, kissé homokos anyagú töredék a talp feletti részről. 29. Szürke, téglaszínű foltos, homokos anyagú, korongolt edény enyhén homorú alja. F: 7,9 cm. 30. Fekete, belül szürke felületű, homokos anyagú, korongolt, vágott alj, a felmenő falon fogaskerék-dísszel. 31. Szürke, téglaszínű foltos, homokos anyagú, korongolt, erősen megkopott oldaltöredék két sorban fogaskerék-dísszel, az alj indításával. Fenékátmérője nem szerkeszthető ki. 32. Világos téglaszínű, szürke foltos, homokos-szemcsés anyagú, korongolt, kissé homorú alj. F: 9,3 cm. 33. Szürke, belül szürkés téglaszínű felületű, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 16 cm. e. A régi temetőből az itt elvezető út építésekor 1926. augusztus 29-én kerültek elő leletek. A régi temető a Kiss család telkétől (Belterület/3.) délre helyezkedett el, az 1970-es években Tanácsköztársaság út nyugati oldalán (84-86. szám) és attól délre. 1. Piszkos téglaszínű, fekete foltos, homokos anyagú, korongolt, szűkebb nyakú fazék íves, bordával tagolt nyakkal. A vállán ásásból származó sérülés nyoma. M: 14 cm (JAM 64.808.1.) (149. tábla 4.). 2. Szürke, fekete foltos, homokos anyagú, korongolt, kihajló peremű bögre. Vállán két szabálytalan bekarcolt hullámvonal fut körbe. P: 8 cm, M: 11,8 cm, F: 7 cm (JAM 64.808.2.) (149. tábla 1.) 3. Téglaszínű, fekete foltos, letöredezett, agyonkopott felületű orsógomb fele. A: 3,5 cm. A korszakhoz tartozása kérdéses (JAM 64.808.3.) (149. tábla 6.). Régi temető 1926. augusztus 9: 4. Téglaszínű, fekete koromfoltos, homokos anyagú, korongolt fazék, felső harmadában sűrűn és sekélyen benyomott spirálvonallal díszítették. Pereme kiegészített. P: 9,6 cm, M: 14,8 cm, F: 6,6 cm (JAM 64.846.1-5.) (149. tábla 2.). Irodalom: DIENES 1996. 316. Kat. 35d. 2. Bényepart, Bénye(telke) A név pusztaszemélynévből keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév talán a Bény (a Benjámin töve) vagy a Bő helynév személynévi előzményével tartozik össze (MEZŐ-NÉMETH 1972. 101. irodalommal, KISS 1988. I. 195.). 1282: t-e Byne, in C-u de Zaboleh...Jo-e f-o Budulou de Byne, iob.-ne castri de Zobolch (H. VII, 178); 1355/357: t....Beynyeteleke nom. (A. VI, 328). A település neve 1282-ben merül fel, amikor az idevaló Badaló fia János szabolcsi váijobbágy e birtokát 34 M-ért (a Bárca nb-i) Perei (Abaúj m.) Chomoz fia Miklós megvette. 1355-ben már puszta volt. 1488-ban mint Egyházas-Bercel és Paszab között fekvő prédiumot említik (BESSENYEI 30). Paszab határába olvadt. 18 9 Irodalom: NÉMETH 1997. 38. 18 9 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 160
