Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Paszab

20. Paszab (98. kép) Neve talán puszta személynévből keletkezett. Vö. régi magyar Poscuba személynév, mely szláv eredetű lehet, s tulajdonképpen 'egy Pűsob nevü személy embereinek falva' jelentésű (Kiss 1988. II. 322-323.). 1261 /350:p. Pazab (ZICHY 1,11); 1281 :p. Pozub,..p-nem Belpozob nom. iuxta Tyciam,...t-m suam aquisitam Kyupozobteleke voc., que quondam Mych-is sine herede decedentis fuisse dicitur, prefate p-ni Belpozob commetaneam,...t. Kyuopozobteluk(ZICHY 1,55-56); 1284 k.: Chamaf. PetridePezob (ZICHY 1,58). A falu 1261 -ben tűnik fel, amikor a Káta nb-iek osztozásakor többek között e birtokot is osztatlanul hagyták. Az 1281-ben történt birtokmegosztáskor már Bel- és Külpaszabot említenek, az utóbbiról megjegyezve, hogy ez az örökös nélkül elhalt Mihály birtoka volt, azaz kései szerzeménye a Káták itteni ágának. Az 1284 körül élt Péter fia Csorna rokonát, a Káta nb-i Gáborján fia Tamást képviselte peres ügyben. 1333-ban Buji György fia Simon fia Pál itteni részbirtokát leányának, Annusnak és féijének, Miklós fia Demeternek örökre átadta (JÉKEY 2). Külpaszabtelek(e) a mai Paszabcsűcssal lehet azonos, a községtől légvonalban mintegy 12-15 km-re, a gávavencsellői határban (Mo. FNT. SZSZM. 37.) - Ma Paszab. Irodalom: NÉMETH 1997.150-151. 1. Belterület a. A tanácsháza és a vasút között 1958. május 20-án É-D-i sárga homokpart tetején, a nyugati lejtőn 70 cm mélyen gödör ásásakor talált leletegyüttes. A lelet és a rá vonatkozó adatok Turi Sándortól származnak: 1. Szájával lefelé szürke, fekete foltos, barnás törésfelületü, homokos anyagú, korongolt, kihajló peremű kisebb fazék bekarcolt csigavonalas díszítéssel. P: 13,7 cm, M: 13,9 cm, F: 9,1 cm (JAM 64.846.6.) (145. táblai.). 2. Az edény belsejében, a felső részen talált vaspánt. H: 6,8 cm, Sz: 1,7 cm (JAM 64.846.7.) (145. tábla 2.). h A község főutcájának keleti oldalán, Horváth Istvánné rakodókertjében (Az 1970-es években, amikor Dienes István azonosította a lelőhelyet, Tanácsköztársaság út 35.) - mely kelet felé lejtősödő domb - 1934-ben két ásónyom mélyen, a háztól kb. 40 m-re keletre emberi és ló-csontok közt találtak leleteket. Állítólag korábban is bukkantak itt edényekre, ezek azonban nem kerültek múzeumba, koruk is kérdéses. 1. Fokosbalta. H: 12,8 cm (146. tábla 1.). 2-3. Két vállba kovácsolt fülű, körte alakú kengyel. H:kb. 17cm,Sz:kb. 13,5-14,5 cm (147. táblai.,4.). 4-5. Egy rombusz és egy véső alakú nyílhegy. H: 4,4 cm, illetve 6,8 cm (146. tábla 5-6.). 6-12. Nyolc tegezvasalás (147. tábla 2-3.). 13. Hegyesedő végű, kör metszetű ezüst huzalkarperec. A: 7,3 cm (146. tábla 4.). A leleteket Turi Sándor adta múzeumba. Kiss Lajos kiment a lelőhelyre, de csak egy csiholót és vascsatot talált, valamint a jobb alkarcsontot. Ezen zöld rozsda látszott - talán itt volt a karperec. 98. kép Paszab határába eső lelőhelyek 1: Belterület, 2: Bényepart, 3: Csűri határ 1., 4: Csűri határ 2., 5: Hordozó-dűlő (Sánta L. kertje), 6: Kistérebélyes, 7: Öved-domb, 8: Paptag, 9: Péntekaranya, 11: Sűrűpart, 12. Terebes 158