Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Ajak

tiszteletére emelt egyházának János nevű papja 1332-ben 3, az 1334. évi I. részlet fejében 3, a II. részlet fejében 6, az 1335. évi I. részlet fejében pedig 5 garas pápai tizedet fizetett. 1355-ben egy része bizonyára Kisajak-Pederajak néven (p. Pederayuk in C-u de Zabouch exist. ZICHY XII, 28) az idevaló Péter fia Péter és fia János birtoka volt - Magyar Pál mester másik, szintén Ajaknak nevezett birtoka szomszédságában akik itt lakó rokonaikat, István fia Miklóst és annak Bereck fiát e birtok elidegenítésétől tiltották. Irodalom: NÉMETH 1997. 20. 1. Belterület a. A volt 4-es út mellett, Csepke Csaba palackozott áruk boltja előtt Kovács István gépkocsivezető gyűjtött egy Árpád-kori cserepet 1993-ban: 1. Szürkésdrapp, homokos anyagú, korongolt, kopott kihajlóperem. P: kb. 16 cm (JAM 93.140.1.) (1. tábla 1.). b. A katolikus templomtól vissza, a 4-es út felé mintegy 200 m-re 1993-ban gázvezeték árkában cserepeket találtak (JAM 93.139.1^1.): 1. Fekete, homokos anyagú, korongolt, vékony falú fazék kissé tagolt pereme. P: 15,4 cm (1. tábla 5.). 2. Fekete külső felületű, téglaszínes fehér törésű, homokkal soványított, korongolt, vékony falú edény oldaltöredéke. 3. Fehér, kissé homokos anyagú, korongolt kis oldaltöredék, külső felületén korongolási nyomokkal. 4. Fehér, homokos anyagú, korongolt kis oldaltöredék, külső felületén sekélyen bekarcolt, sűrű, körbefutó vonalazással (2. tábla 5.). 2. Berzec

8 A dűlő neve talán szláv eredetű, 'nyíres' jelentésű (vö. Kiss 1988.1. 205. Berzence). A község ÉNy-i határában, a rétközberencsi és ajaki határ találkozásánál húzódó, hajdan lápos területből kiemelkedő, É-D-i lapos és széles homokháton Melis Katalin 1962-es terepbejárása során (1. lelőhely) több korszakhoz tartozó leleteket gyűjtött, köztük egy Árpád-kori töredéket is: 1. Kívül szürkés téglaszínű, szürke törésű, homokkal soványított, korongolt, vékony falú oldaltöredék sekélyen benyomott, vízszintes vonalköteggel (JAM 97.242.12.). Irodalom-. MELIS 1962A., MELIS 1962B. 1., JAM Adattár 2001.125. 3. Bús-kert Almássy Katalinnal végzett terepbejárásunk során 2001-ben a község DK-i határában, a gyulaházi határszélen (Kiss 1961. 14.), a Dögös-árokba ásott csatorna kanyarjától 500 m-re egy É-D-i magas homokdomb-soron, illetve a vele szomszédos barna erdőtalajos részen találtunk egy-egy Árpád-kori cserepet, illetve egy obszidiánt (JAM 2001.83.2-3.): 1. Drapposszürke, homokos anyagú, korongolt kis edény tagolt, kihajló peremtöredéke. P: 11,2 cm (1. tábla 3.). 2. Drapposszürke, homokos anyagú, korongolt kis edény vékony falú oldaltöredéke. Irodalom: JAM Adattár 2001.125. 4. Fehértó A község déli határrészén, az egykori debreceni országút alatt, a nyírtassi úttól nyugatra terül el a Fehértó, mely az ajaki határ legnagyobb (200 holdnál több) tava volt (Kiss 1961. 16.). A DNy-i sarkánál benyúló homokos földnyelven

9 a terepbejárási napló (12. lelőhely) alapján Melis Katalin 1962-ben rézkori és középkori cserepeket talált. A Jósa András Múzeumba került anyagban (JAM 97.253.1-2.) azonban már csak az őskori darabok voltak. Irodalom: MELIS 1962B. 1. 5. Homokhordó A vasútvonaltól északra fekvő domb szélfútta oldalában a terepbejárási napló (9. lelőhely) szerint Melis Katalin 1962-ben őskori és Árpád-kori cserepeket gyűjtött. Az 1969-70-es felmérésü katonai térképen a 8 Kiss 1961. 14. szerint Berdec a dűlő neve, a katonai térképen is így szerepel. 9 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 14