Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Nagyhalász
18. Nagyhalász (94. kép) Neve a halász foglalkozásnévből származik. A szabolcsi vár halász-népei lakták (MEZŐ-NÉMETH 1972. 77.). 1280/416/425: p. Halasz voc. in C-u de Zabolcs const. (F. V/3, 52; AZT XIX (1913) 106);+1283/XIV. sz.:p. Halaz, in C-u deZabolch (WENZEL XII, 383); 1318-22 között: vidl. 1 p-m Halaz, etaliam interiorem Hal az nom., in C-u de Zabolcz prope Tytiam exist.,...p-nes Halaz et Interior Halaz voc., in qua quidem Halaz estmon. constructe in honorem V. Gloriosae cum tributo (FOLTIN 1883. 141-143.); 1332-5/PP. REG.: Mich. sac. B. V. de Alast, Mich. [sac.] de Holaz, = Halaz, de =, de Alaz (VAT. 1/1, 246, 327, 330, 343, 359). A falu 1280-ban tűnik fel, 17 4 amikor (a Rátót nb-i) Mátyás és Rátót, Roland bán fia többek között ezt a birtokukat is cserébe adták a (Baksa nb-i) Baksa ispánnak és testvéreinek. Egy 1283-ra hamisított oklevél szerint a Rátót nb-iek perlekedtek a birtokáért. A megegyezés szerint Halászt Rorandus bán fia Mátyás kapta. 1318-22 között két Halászt emlegetnek, a későbbi Monostoroshalászt és Belhalászt (1339: Monusturushalaz...Belhalaz KÁLLAY 1943. I, 559. reg.), egyiket a Szűz Mária tiszteletére szentelt monostorral, mely birtokok hajdan az (Aba nb-i) Omodé-fiaké voltak, most pedig I. Károly király a Péc nb-i Gergely fia Lukács mesternek adományozta szolgálataiért, tiszai vámjával együtt. 1319-ben Semjénből Napkoron át idevezető útról szólnak. Papját, Mikót 1328-ban említik. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyháznak (amely azonos a monostorral) Mihály nevű papja 1332-ben 16, 1333-ban 20, az 1334. évi I. részlet fejében 8, a II. részlet fejében 9, az 1335. évi I. részlet fejében pedig 10 garas pápai tizedet fizetett. A középkori templom alapfalait 1981-ben feltárták (Lőrinczy Gábor: Nagyhalász-Pusztatemplom. RégFüz I. 35. 1982. 123.). Irodalom: NÉMETH 1987., NÉMETH 1997. 88-89. 1. Homok-tanya A falutól távol DDK-re fekvő lelőhely (Kiss 1961. 260.). A Gencsy Albert-féle (később Jármy-féle) birtokról kerültek itt elő a leletek. Ezt a birtoktestet keletről a műút határolta, délről a Lónyai-csatorna, Nyról a Nagyréten átfolyó csatorna, É-ról pedig a Poklondos-tanyáig tartó fasor. A leletek a múzeumba Jcney Szabó Árpád ajándékaként kerültek 1898-ban, akinek Jósa Andráshoz címzett 1907. november 14-i leveléből értesülünk arról, hogy a szántáskor „bögréket, bronz és vaseszközöket" lehetett ott találni embercsontok között. A lelőhelyet Dienes Istvánnak és Németh Péternek csak hozzávetőleg sikerült lokalizálnia (lásd a térképen!). Jósa András az alábbi honfoglalás kori leleteket említi innen (JÓSA 1914. 174. IV. kép): 1-2. Két edény. Ezek azonban avar koriak (JAM 64.842.1., régi V. 316. és JAM 63.982.1., régi V. 315.) (95. kép). 17 5 3. Trapéz alakú kengyel. Szára négyszög metszetű. Füle letörött. M: 13,2 cm, S: 105,71 g (JAM 63.1167.1., régi V. 6.) (133. tábla 6.). 4. Trapéz alakú, deformálódott, törött kengyel. M: 13,5 cm, S: 71,38 g (JAM 66.137.1., régi V. 5.) (133. tábla 7.). 95. kép Nagyhalász-Homok-tanya avar edények (Benke Zsolt rajza) 17 4 A SzSzMT II. 95.-ben említett 1245. évi adat Németh Péter újabb """ kutatásai alapján a Szabolcs melletti Halászra vonatkozik (NÉMRTH 1997. 88.). 17 5 Magyarázatra szorul azonban az a probléma, hogy a lelőhelyről e két edényen kívül avar kori lelet nem került elő. 145
