Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Kótaj
3. Belterület, Ibrányi Zsigmondné kertje Özv. Ibrányi Zsigmondné Vekerle Mária háza kertjében talált, s ajándékozott a múzeumnak 1900. február 23-án egy edényt. Ugyanakkor az ALISP. JEL. 1900.1. 32. szerint a darab a Bánomvár területéről került elő (JAM 64.806.1., régi V. 360.). Drapposfehér, homokos anyagú, korongolt, kihajló, fedőhornyos peremű fazék, felületén korongolási nyomokkal. Alja kissé egyenetlen. P: 11,7 cm, M: 18,2 cm, F: 7,3 cm (131. tábla 3., 92. kép). Irodalom: ALISP. JEL. 1900.1. 32. 4. Bige-sziget Melis Katalin terepbejárása során (265. lelőhely) 1963-ban talált itt két cserepet. 16 7 Megjegyzendő, hogy későbbi, középkori cserepek is voltak ezen a helyen. Az alábbi két cserép kora is kérdéses (JAM 97.469.3.,10.): 1. Szürke, belül téglaszínű felületű, szemcsés, korongolt, vékony falú kisebb edény oldaltöredéke egy sor fogaskerék-dísszel. 2. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1962A. 5. Kertekalja Melis Katalin terepbejárása során (231. lelőhely) gyűjtött talán Árpád-koriként meghatározható cserepeket (JAM 97.456.4-7.): 16 8 1. Fekete, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, kívül három sekély horonnyal tagolt, belül a korongolás nyomával. 2. Drapp, szürke foltos, szemcsés, korongolt oldaltöredék két párhuzamos bekarcolt vonallal. 3. Drapposszürke, kissé homokos anyagú, elsimított felületű, korongolt oldaltöredék fésült vonalköteggel díszítve. 4. Drapposszürke, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredék 2-2 bekarcolt párhuzamos vonallal. Irodalom: MELIS 1962A. 6. Kisvasút mellett A kisvasút mellett, Kakuk János telkéről 16 9 cserepek származnak, melyek Mosonyi József útján 1953. április 9-én kerültek múzeumba (JAM 64.506.2.): 1. Világosszürke, homokos anyagú, korongolt, durvább kivitelű oldaltöredék 4 bekarcolt, vízszintes vonallal. 2. Fekete külső felületű, drapposszürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 7. Nagysóstó A Nagysóstó hajdan láp vagy tó lehetett. Magas homokdombok szegélyezték. A déli parton, a Kissóstótól elválasztó sövénysor és a dűlőút nyugati oldalánál lévő dombtól keletre egy lapos földhát húzódik, melyen Melis Katalin 1963-as terepbejárása során a napló szerint „szláv kerámia töredékeit" találta. A naplóba 225. számú lelőhelyként jegyezte be, a Jósa András Múzeumba bekerült anyag melletti cédulán 241. lelőhely szerepel, az anyag pedig alighanem valóban a honfoglalást megelőző időszakból származik (JAM 97.466.6-18.): 1. Kívül-belül szürkés téglaszínű felületű, szürke törésű, egészen kicsit szemcsés anyagú, korongolt perem. P: 13 cm (131. tábla 4.). 2. Kívül-belül szürkés téglaszínű felületű, fekete foltos, szürke törésű, egészen kicsit szemcsés anyagú, korongolt, nagyobb edény vastag falú oldaltöredéke sekélyen befésült vonalkötegek közt befésült hullámvonal-köteggel. 3. Négy szürkés téglaszínű felületű, szürke törésű, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredék befésült hullámvonal-köteggel díszítve. mm 92. kép Kótaj-Belterület, Ibrányiné kertje: edény (Boros György felvétele) 16 7 A lelőhely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 16 8 A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 16 9A lelőhely megjelölése a térképen hozzávetőleges. 142
