Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)
III. V. századi sírleletek - Gáva
előtt aligha kerülhetett földbe Szabolcs megye legreprezentatívabb V. századi síregyüttese, a gávai. Vele sok tekintetben rokon leletek származnak a Beregből, egy pontosabban meg nem határozott lelő-helyről. 9 2 Nem mondhatunk sokat a vencsellői arany fülbevalóról. A típus IV-V. századi előfutárát tömör gombos, kisméretű ezüst, illetve bronz kivitelben a közeli Tiszadobról említhetjük. 9 3 Annyi bizonyos, hogy a nagyméretű, kőbetétes változat ezeknél néhány évtizeddel későbbi sírból származhat, s a fent említett székelyi, tiszalöki sírokéhoz hasonló leletek kísérhették. Hasonló szórvány arany fülbevaló a mai megye területén még egy helyen fordult elő. A Szamostatárfalva és Szamosbecs között, az Izgét (vagy Izgéb) dűlőben, a Szamos partján talált darabot a Nemzeti Múzeumnak ajándé45. kép Gelénes (LEHOCZKY kozták. 9 4 1892/a. 78. alapján) Míg a fentiekben bemutatott síregyüttesek az V. század előkelő asszonyainak viseletéről tanúskodnak, addig a férfiakra utaló aranyleletes temetkezések száma minimális. Ezek közt kell megemlítenünk azt a Nemzeti Múzeum számára vásárolt, nagy va-lószínűséggel Oroson talált rekeszdíszes arany kardveretet, ugyancsak rekeszdíszes ezüst övcsatot, egy ovális rekeszes díszt, valamint arany hajkarikát, amely hosszú ideig Németkér lelőhely névvel szerepelt a szakirodalomban 9 5 1. Gáva (Aranyleltár 1-6.) Az egykori Gáva 9 6 északnyugati szélén, a Lónyai csatorna közelében vasútépítéshez végzett homokbányászáskor találták a Felső-Tisza-vidék egyik leggazdagabb síregyüttesét 1910-ben. Mintegy 150-200 cm mélyen bukkantak rá a kiemelkedő homokos partban. A tárgyakat összetörték, s a munkások elbeszélése alapján az együttes nem is teljes: arany karperec vagy karperecek és más tárgyak is tartoztak még hozzá, ezeket azonban beolvasztották. A karperecről tudjuk, hogy „tömör, nagysúlyú, hengerded átmetszetű, végei felé trombitaszerűleg kivastagodó, összeérő, de nem összeforrasztott színarany" darab volt. A leleteket Olchváry Pál főszolgabíró 1910. június 25-én adta múzeumba. 9 7 Jósa András a töredékes tárgyakat lerajzolta, leíró kartont készített róluk (46-47. kép). 9 2 A Magyar Nemzeti Múzeumban 1906.69.1-12,1906.70.1-3. leltári számon őrzött tárgyak - köztük arany karperecek, gyöngyök, fülbevaló, gyűrű stb. - Beregszász lelőhelyűként váltak ismertté (ALFÖLDI 1932.49. 14. kép). Az együttessel kapcsolatos pontatlanságokra vonatkozóan 1. BÓNA 1986.74.272. jegyzet. 93 ISTVÁNOVITS 1993.121. 9 4 12.1939. leltári számon. A rá vonatkozó adatokat ld. Vásárosnamény, Beregi Múzeum Adattára 4.337-338., CSALLÁNY 1961.221.178.1h. 9 5 KOVRIG 1959 211.III. tábla 8-10., BÓNA 1986.71.253. jegyzet. 9 6 A Vencsellővel összevont települést ma Gávavencsellőnek hívják. 9 7 Alispjel 1910.11.29., JÓSA 1910., HAMPEL 1911. 58
