Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)

Demecser-Szeméttelep - B. Középső bronzkori hajkarikák

sírból álló kis temetőkbe temette el. Az időszak vége felé külső kapcsolatok hatására megváltozhatott az itt élők élete, valószínűleg nagyobb szerephez jutott a növénytermesztés s a letelepült életmód hatására a telepek mérete is megnőtt. A változás olyan jelentős volt (az edényművességben is megmutatkozott), hogy külön elnevezést is kapott ez a népesség, a szakirodalom a Nyírség kultúra Szaniszló/Sanisláu csoportjaként emlegeti.

1

5 Demecserben, az 1997 május-júniusában vezetett leletmentő ásatás során e csoport egy településének részletét tártuk föl. A terepbejárás során az É-D-i irányú dombon végig, 300-350 m hosszan találtunk a felszínen cserepeket. Ez a tény is faluszerű településre utal. Az alább bemutatandó tárgynak nem ismerjük párját a korszak többi lelőhelyének

16 anyagában. Kicsit nagyobb méretű, poncolt díszű aranykorongok viszont gyakrabban előfordulnak az Alföld középső bronzkori teli-kultúráinak (Hatvan, Gyulavarsánd) településein

1

7. Demecser-Szeméttelep (Aranyleltár 156.) A majdani szeméttelep földmunkálatai során bolygatták meg a környező, az év valószínűleg nagyobb részében vízzel borított területből magasan kiemelkedő homokdombon fekvő falut. Mivel az egész domb elhordásra várt, egy mintegy 3000 m

2 nagyságú területet kellett feltárnunk. Megvizsgáltuk azt a területet is, ahonnan elhordták a domb egy részét. Együttesen az egykori településnek mintegy harmadátfelét érintette az ásatás, melyet Almássy Katalin vezetett. A domb és így a település egy része lekopott, más részét a földmunkák során elpusztították. Ennek ellenére nem ismerünk más olyan lelőhelyet, ahol ebből az időszakbői származó településnek ilyen nagy része került volna föltárásra. A különböző funkciójú gödrök többségéből viszonylag kis mennyiségű lelet került elő, ami arra utal, hogy az egykori falu lakói békésen költöztek el innen. A tudományos szempontból igen érdekes településszerkezeti vizsgálatok a jelen munka kereteit messze meghaladják, arra a leletmentés befejezése és az anyag feldolgozása után, később kerülhet sor. A kis töredéket a 35. objektumban, egy mintegy 16 m hosszú, V-alakú árokban találtuk. Belőle még kevés apró, kopott cserép került elő, némelyiken seprűs díszítés volt. Eredetileg kör(?) alakú, aranylemezből készült vékony pityke (ruha?dísz) fele. A sérülésnyomok alapján durván szétszakították. Szélén körben kettős poncolás díszíti. A két sorozat egymásra csúszott. A pereméhez közel eső kis lyuk segítségével varrhatták a ruhához vagy valamilyen bőrből készült tárgyhoz. Sz: 1,25 cm, H: 1,9 cm, 0,45 g. (Aranyleltár 156.) (3. kép) B. Középső bronzkori hajkarikák Az egymás mellé hajtott végükön kiszélesedő, enyhén ovális, bronzból vagy aranyból készített hajkarikák a Dunántúltól Erdélyig, az egész Kárpát-medencében elterjedtek a korai bronzkor második felében

1

8, használatuk igazi virágkora pedig a középső bronzkorra esik (Kr.e. XVII-XIV. század első fele).

1

9 Az ezt lezáró koszideri periódusban már a lemezből 1

5 A települések méretére vonatkozóan 1. BÓNA 1994.13.,21. és MÁTHÉ ET AL. 1997.57., az elnevezésre BÓNA 1994.21. és NÉMETI-ROMAN 1995. 1

6 Pl. Pifjkolt-Nisipárie (Piskolt-Homokbánya) és Ciume^ti-Bostánárie (Csomaköz-Tökös) temetői - NÉMETI-ROMAN 1995. további irodalommal; Gáborján-Csapszékpart teli-települése - MÁTÉ 1988.Pl.42-44. 1

7 CATALOGUE 1994.n.369.,371. 1

8 KOVÁCS 1994.184. !9 BÓNA 1975.55.,101.,158., 175. 14