Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve
Szabolcs vármegye 2. nemzetőr zászlóaljának parancsnokává nevezik ki őrnagyi rangban. 1848. szeptember 10-től őrnagy és a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóalj parancsnoka, 1848. december 30-ig, amikor alezredessé léptették elő és dandárparancsnok lett a Központi Mozgó Seregben, illetve az abból alakult II. hadtestben. Részt vett a tavaszi hadjáratban, 1849. május közepétől Pest város katonai parancsnoka, majd június 20-ig hadosztályparancsnok a II. hadtestnél. 1849. augusztus 8-tól hadosztályparancsnok a X. hadtestnél a Délvidéken összpontosított főseregben. Bem tábornok ezredessé léptette elő. A fegyverletétel után bujkál, majd madai birtokán gazdálkodik. 1861-ben és 1867-ben országgyűlési képviselő, függetlenségi politikus. A Debrecen városi Honvédegylet tagja. Nagymadai születésű kéthelyi Hunyady Ferenc (Nagymada, 1819. febr. 21. - Budapest, 1891.) őrnagy. Hunyady Ferenc földbirtokos és Budaházy Eszter fia. Nemes, református vallású, nős. 1838 és 1849 között a császári-királyi 10. huszárezredben szolgált tizedesként, majd birtokán gazdálkodott. 1848. szeptember 10-től százados a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban. Ebben a zászlóaljban szolgált 1849. július 17-ig, amikor őrnagyként átvette a 61. honvédzászlóalj parancsnokságát. Mint a komáromi várőrség tagja 1849 őszén menlevéllel hazatért. 1867 és 1890 között a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja volt. Nagymadai születésű pécsújfalusi Péchy Elek (Mada, 1831. ápr. 11. - Mada, 1869. nov. 2.) főhadnagy. Péchy László földbirtokos, Szabolcs vármegye alispánja és Gulácsy Amália fia. Diák Sárospatakon, nőtlen. 1848. december 14-től hadnagy a 43., 1849. július 21-től főhadnagy a 133. honvédzászlóaljban. 1849 tavaszán egy ideig a nagykállói katonai kórház parancsnoka. Nagymadai születésű Hunyady Zsigmond, Hunyady Ferenc testvére (Nagymada, 1826 körül - ?, 1879.) hadnagy. Ügyvéd és földbirtokos, nőt-Patay István mellszobra a róla elnevezett általános iskola előtt len. 1848. szeptember 10-től önkéntes a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban, ahol november 10-én hadnaggyá léptették elő. 1849. január 30-án kérésére - betegsége miatt - a honvédseregtől elbocsátották. 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja. Nagymadai születésű Hunyady Sándor (1809 körül - Nagykálló, ?) hadnagy. Jogot végzett Sárospatakon, Szabolcs vármegye táblabírája. 1849. január 16-án őrmester a Szabolcs vármegyei önkéntes lovasosztályban, ahol márciusban hadnaggyá léptették elő. Osztályát 1849 nyarán az 5. huszárezredbe osztották be. Lábtörés miatt szolgálatképtelenné vált. 1867- ben elmebeteg rokkantként Nagy káliéban élt, a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja. Madai születésű Szita András (Mada, 1820. - ??) hadnagy. Református vallású, 1842-ben közvitéz, 1845-ben őrvezető a 32. (Estei Ferdinánd) gyalogezred 3. zászlóaljában. Nőtlen. Alakulatával 1848 nyarán a szerb felkelők ellen harcolt, ősszel besorolt a honvédseregbe. 1849. április 6-tól őrmester, júliustól hadnagy alakulatában, mely korábban átalakult 110. honvédzászlóaljjá. A péterváradi várőrséggel tette le a fegyvert. Patay István
