Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: Szabolcs vármegye a honvédelemért 1848-49-ben
tábori főorvosa az újoncot megvizsgálva végül is alkalmassága mellett döntött, s az avatási ívre is 5 láb magasságot írtak a neve mellé. Június elejétől hirtelen megszaporodott a szökések száma: június 1-jén Varga József 22 éves kopócsapáti, másnap Krausz János 20 éves túrái, június 6-án Bódi Bálint 19 éves tornyospálcai, Humenyik András 23 éves Sáros vármegyei, június 7-én Kövér Sámuel 22 éves bökönyi, Kováts János 28 éves nyíregyházi, Mészáros Tódor 19 éves érkenézi, június 8-án Csibi Sámuel 19 éves prügyi falubelijével Kolozsvári István 19 éves újonccal szökött meg. Tóth István 22 éves újfehértói újonc Nagykállóból ugyan elindult beavatása után, de a nyíregyházi újonctelepen már nem jelent meg. Ugyanúgy útközben „ugrott meg" Terdik István adonyi újonc, helyette Adony 1849. június 10-én másik újoncot, Antal Sándort adott. 1848. december 10-én Pokrócz Miklós balmazújvárosi újonc Újvárosért sorsot húzott, majd 1849. június 13-án helyette Újfalusi Gábor kállósemjéni férfi ment Nyíregyházára. Balmazújvárosi lakos Szilágyi Ferenc 1848. november 17-én sorsot húzott, szerepel a 43. zlj. alapjegyzésében, majd helyette 1849. június 14- én Krajtsovits István nyíregyházi lakos ment az újonctelepre. 1849. május 10-én Finta Márton befejezte elszámolását az első kivetés 3471 újoncáról. Eszerint: 912 fő került a 48. honvédzászlóaljhoz, 456 fő a 28. zászlóaljhoz, 1717 újonc a 43. zászlóaljhoz, de belőlük 401 főt Debrecenben áttettek a 9. (Miklós) huszárokhoz, pótlásként Pestre vezényeltek Szentmarjay Pál hadnagy vezetésével 191 főt, az 1. vadászezredhez 3 újonc került, s a lovassághoz 34 főt a Bocskai-csapatba (később 17. (Bocskai) huszárezred), 151 főt a 6. (Württemberg) és 22 főt a 13. (Hunyadi) huszárezredhez vezényeltek. Összesen 3486 újonc. Június közepére a második kivetésből is összegyűlt 690 katonaköteles, s 21-én pedig már csak 53 újonc tartozása volt a megyének. Ugyanakkor a nyíregyházi újonctelepen 1043 még beosztás nélküli fiatal volt, kinek egyharmadát már fel is szerelték. A 690 újonc alkalmassága ügyében Dégenfeld Imre főispán egyenesen Szemere Bertalan miniszterelnökhöz fordult, leírva, hogy a május 9-én kelt miniszterelnöki rendelet szerint Kállóban a 690 újoncot annak rendje módja szerint besorozták, ám „...a Nyíregyházi Telep Parancsnokság előtti vizsgálat alkalmával csak 640 egyén fogadtatott el. 50-en pedig felette csekély s figyelmet alig érdemlő okok miatt, a nevezett telep-parancsnokság által - az első alispán maga is - visszautasíttattak. Annál fogva, miután mind a Megyei Újoncállítási Bizottság, mind az első alispán előttem ki azt jelentette, hogy ha a megyében alkalmasoknak talált egyének a nevezett telep parancsnokság által pusztán gáncsoskodási viszketeg, s a kellő vizsgálat ily túl szigorú alkalmazása mellett alapos okok nélkül fognak jövőre is visszautasíttatni, ők a megyére eső újonczilletőségnek folyó hó 20-ára leendő kiállítását egyáltalában nem eszközölhetik. Tisztelettel kérem ministerelnök urat, miképp a többször nevezett telep parancsnokságot a Hadügyi Ministerium útján utasíttatni méltóztassék, hogy az általa gyakorlatban vett túl szigorú vizsgálattal azonnal hagyna fel, mert ezentúl részemről is kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a megyére eső öszves új onczilletőségnek f. hó 20-ára leendő kiállítását én különben nem eszközölhetem." Az orosz betörés után az orosz csapatok közül, a Cseodajev altábornagy parancsnoksága alatt álló IV. hadtest alakulatai június utolsó, július első napjaiban érték el Nyíregyházát és környékét, s a város élelmiszerkészletének teljes kifosztása és kolerás betegeiknek itthagyása után, július 12-én hagyták el a megyét Tokajnál, s csatlakoztak a Mezőkövesdnél állomásozó fősereghez. Az orosz betörés hírére némely tisztviselő is megszaladt e megyéből, mire Kossuth 1849. július 6-án igen kemény hangú levélben fedte meg a vármegyét, és a rend helyreállítására Sillye Gábort nevezte ki teljhatalmú kormánybiztossá. Ekkor azonban a már július utolsó napjaiban Nyíregyházán át délre vonult Görgei Artúr tábornok és hadserege után újra orosz előőrsök portyáztak a megye területén, s hamarosan megérkezett a debreceni vesztes csata, majd a világosi fegyverletétel híre is. A dicső napok elmúltak, a Kormányzó Választmány tevékenységét beszüntette, s hamarosan az osztrák közigazgatás rendezkedett be a megye területén. Szabolcs vármegye 1848-1849-ben lakosságához mérten erején felül teljesítette a haza iránti kötelezettségeit. Népességének 2.3 %-a, 5000 férfi szolgált a honvédsereg különböző alakulataiban. Közülük mintegy 4000-nek a nevét őrizték meg az avatójegyzékek, s 1600 szabolcsi honvédről azt is tudjuk, hogy hol szolgált: 604-en a 10., 113-an a 48., 759-en a 43. honvédzászlóaljban, 130-an a 6. (Württemberg) huszárezredben, öten az 5. (Radetzky) huszárezred pótszázadánál és hárman az 1. vadászezredben. Őrizze emléküket ez a könyv is!
