Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: Szabolcs vármegye a honvédelemért 1848-49-ben
A sorozás elrendelése után 1848. szeptember 19-én kezdték el vezetni a „Toborzási - Avató Könyv. Kezdve 19-ik Septemberbe 1848." feliratú jegyzéket. Ez a lajstrom szintén kétoldalas, kézzel felfektetett, kézzel kitöltött. Rovatai a toborzó ívekhez hasonlatosak: „Sorszám - Bé sorozási év és nap - Névsor - Éves - Vallása - Mestersége - Polgári állása - Születése helye - Hol avatódott - Megye melyhez tartozik - Magassága - Láb-Hüvelyk-Vonal - Szolgált é ez előtt valamelyik Ezrednél - Észrevételek" Ebben az Avatójegyzékben is az avatás helyéül egységesen Nagykállót tüntették fel, s a megye is mindenütt Szabolcs vármegye. Ezt az Avatójegyzéket 1848. szeptember 19. és október 6. között vezették. A törvény értelmében toborzással, sorozással, de az előírt újonclétszámot mindenképpen ki kellett állítani. így eshetett meg az, hogy 1849. szeptember 19-én a sorozó bizottság beavatta Ivánka István 19 éves nagykállói ifjút, ám őt Debrecenben az alakuló 28. zászlóalj nem vette be. A sorozó bizottság ezért 1848. november 28-án a petneházi Nagy Jánost küldte helyette. Vármegyénkben az újoncozás kitűnő ütemben haladt, amit ugyanazok a bizottságok végeztek, amelyek az önkéntes nemzetőrzászlóalj kiállításánál is működtek. A munkát most is Finta Márton újoncozási biztos vezette, aki már a 10. zászlóalj számára végzett, országos visszhangot kiváltó, sikeres toborzásnak is a lelke volt, s az önkéntes nemzetőrzászlóalj megszervezését irányította. A megye településeinek lélekszáma alapján osztotta fel az egyes helységekre eső újonclétszámot, mégpedig a központi előírásnak megfelelően 127 lélekre 2 újoncot számítva. Hogy ez pontosan mekkora létszámot jelentett, nehéz megállapítani, mert a vármegye népességszámának meghatározásában, ha nem is nagy, de mindenképpen eltérések mutatkoztak. Fényes Elek statisztikájában a megye lakosságát 1847-ben 220.719 főben állapította meg, egy 1848-ban kelt megyebeli összeírás 214.009 főt említ. Finta Márton az 1849. május 10-én kelt összesítő jelentésében a vármegyére kivetett 3471 újonccal számolt el, hozzátéve, hogy többen álltak be a megyéből a honvédsereghez. Az újoncozás mindenesetre jó ütemben, az országos átlagot meghaladó mértékben haladt Szabolcs vármegyében. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a megyei bizottmány - Batthyány szeptember 26-i utasítására - október 7-én határozatot hozott az újoncozás sorozás formájában való kiszélesítésére. Ez azt jelentette, hogy az egyes települések 18-21 éves fiataljaival az elöljáróságok sorsot húzattak, hogy kiteljen az újonckvóta. Ezután azok, akik a „rövidebbet húzták", mentek az avató bizottság elé Nagy káliéba, ahol ténylegesen folyt a sorozás, az alkalmasság elbírálása. Előfordult, hogy egy-egy legény alkalmatlannak bizonyult, helyette a településnek egy másik újoncot kellett küldenie. Megengedett volt a helyettes állítása, amivel a módosabb gazdafiúk élhettek, hiszen a „rövidebbet húzó" legénynek, ha nem akart honvédnek állni, mélyen a zsebébe kellett nyúlni, s megvásárolni valakit, szegényebb földijei, vagy idegenek közül. Ebből elég sok bonyodalom származott, s ellene a katonai igazgatás rendszeresen tiltakozott is, de megszüntetését nem sikerült elérnie. A sorozás elhatározása után kezdett csökkenni az önkéntesek száma, s növekedett a sorsot húzottaké. Az újoncozó bizottság 1848 őszén folyamatosan működött. Szeptember 19. és október 6. között egyetlenegy napot sem pihentek, még vasárnaponként (szeptember 24., október 1.) is dolgoztak. Napi átlagban 20 újoncot vizsgáltak meg, de voltak kiugróan forgalmas napjaik is: az első sorozó napon, szeptember 19-én, kedden 35, szeptember 25-én 36, másnap 40, október 2-án pedig 55 avatandót vizsgáltak meg. A sorozás 18 napja alatt 395 újonc állt a bizottság elé, közöttük 100 olyan személyt találtunk, akik nem szabolcsi születésűek voltak. Őket a lakóhelyük szerinti települések elöljárói, vagy a sor alá esett tehetősebb újoncok vették rá a beállásra, vagy egyszerűen megtetszett nekik a honvéd élet. A bizottság 1848. október 8-án, vasárnap folytatta munkáját, megnyitva az „I-ő könyv - kezdve 8-ik October 1848." címet viselő avatójegyzéket, melynek rovatai, kitöltési módja azonos a szeptemberi avatójegyzékkel. Kilenc nap munkáját rögzítették, 192 újoncot vizsgáltak meg, akik közül 27-en nem a vármegyébe valók voltak. A II. könyv tanúsága szerint nagy munkát végzett az avató bizottság 1848. október 16. és 19. között: összesen 424 újoncot vizsgáltak meg, akik között 33 nem megyebeli újonc is volt. AIII. és a IV. könyv október 19-31., illetve november 1-25. között tartalmazza az újoncok nevét. E hosszú időben mindössze egy napon, november 12-én (vasárnap) pihent a bizottság. 37 napon keresztül vizsgálták a bevitt újoncokat, kik közül 1136-ot találtak alkalmasnak. Az újoncok között 118 volt nem megyebeli. Ezekből az újoncokból szervezték meg a nyíregyházi újonctelepen a 43. honvédzászlóaljat.
