Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve
Vanyó György 1848. okt. 22.23 katolikus csizmadia nőtlen 5.1.0. Gálszécsi (Zemplén vm.) születésű. Ny.Egyházért sorsot húzott. Vapernyik János 1848. okt. 22.21 evangélikus nőtlen 5.2.2. Báthi (Hont vm.) születésű. Ny.Egyházáért sorsot húzott. 43. zlj. Varantsik János 1849. máj. 14.20 katolikus nőtlen 5.3.0. Jarkotsai (Szepes vm.) születésű. Ny.Egyházáért Vaszil Mihály 1848. okt. 22.20 óhitű nőtlen 5.5.0. Sztarinai (Sáros vm.) születésű. Ny.Egyházáért sorsot húzott. 43. zlj. Vojner Márton 1848. okt. 22.30 katolikus nőtlen 5.5.0. Lengyelországi, szanoki születésű. Ny.Egyházi lakos Liskány József helyett. Werner János 1848. okt. 6.20 katolikus kalapos nőtlen 5.5.1. Leleszi (Zemplén vm.) születésű. Ny.Egyházáért önkéntes. 43. zlj. Zvolenszky József 1848. jún. 11.23 katolikus kőműves nőtlen 5.5.1. Sztropkói (Zemplén vm.) születésű. 10. zlj. Kralovánszky Gyula Kralovánszky László Benczúr Miklós Nyíregyházi illetőségű Benczúr Miklós (Bánk /Nógrád vármegye/, 1821. jan. 11. - Nyíregyháza, 1862. jún. 14.) őrnagy. Benczúr Sámuel lelkész és Csikányi Erzsébet fia. Nemes, evangélikus vallású, nőtlen. Jogot végzett Eperjesen. 1842-től ügyvéd Nyíregyházán, s a helyi reformmozgalom vezére. Egy Szabolcs vármegyei önkéntes csapattal vett részt a pákozdi csatában, 1848. szeptember 29-én, ahol megsebesült. 1849 tavaszán 460 fős gerilla csapatot szervez, s ennek a Szabolcs megyei Védseregnek kapitánya. Kérésére a hadügyminisztérium elrendeli e csapat honvédzászlóaljjá való átszervezését (ez lesz a 139. honvédzászlóalj), s ennek parancsnoka immár őrnagyi rangban. A zászlóaljat Kazinczy Lajos ezredes tartalék hadtestéhez osztották be. A hadtest fegyverletételének elhatározásakor (Zsibó, 1849. augusztus 23.) Benczúr Miklós zászlóalját hazavezette, majd feloszlatta, maga pedig emigrációba ment, ahonnan 1851 novemberében hazatért. Letartóztatták, három évi vizsgálati fogság után kötél általi halálra ítélték, de végül kegyelmet kapott (Nagyvárad, 1854. február 23.). Megnősült, felesége Súlyán Erzsébet. 1861-ben Nyíregyháza országgyűlési képviselőjévé választották. Nyíregyházi születésű Kanyuk János (Nyíregyháza, 1797. - ??) százados. Polgári családból született, evangélikus, nős. 1814-től közvitéz, 1847-től őrmester a Don Miguel gyalogezredben. 1848 nyarán részt vett a délvidéki harcokban, októberben a 2. zászlóaljjal csatlakozott a honvédsereghez. 1849. január 18-án hadnaggyá, később főhadnaggyá, majd április 26-án századossá léptették elő, s áthelyezték előbb a 33/3. gyalogzászlóaljból alakult 111. honvédzászlóaljhoz a péterváradi várőrségben. Ott szolgált a vár feladásáig, 1849. szeptember 7-ig. 1854-ben régi ezredébe újra besorozták, ahonnan 1855-ben bocsátották el.
