Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve
Stefán János 1849. jún. 8.21 református nőtlen 5.0.3. Kemecséért Tajdy András 1848. jún. 7.20 református nős 5.2.1. 10. zlj. Tamás Ferenc 1848. okt. 16.21 református nőtlen 5.1.1. Kemecsén sorsot húzott. 43. zlj. Tolnai János 1848. szept. 28.29 református nőtlen 5.4.0. Végső András 1848. okt. 8.19 református nőtlen 5.0.3. Kemecsén sorsot húzott Veress Ferenc 1848. dec. 16.20 óhitű nőtlen 5.3.0. Kemecséért sorsot húzott, s a 6-ik Huszár Ezredhez ment Tóth István 1848. jún. 7.18 református Nőtlen 5.2.3. Karádi (Zemplén vm.) születésű. 10. zlj. Kemecsei születésű Répásy Mihály (Kemecse, 1800. jan. 26. - Szeged, 1849. júl. 29.) honvéd tábornok. Répásy József és Marusi Olasz Mária fia. Nemes, református vallású, nőtlen. Jogot végzett Sárospatakon, majd 1820-tól hadfi, 1822-től hadnagy a 3. dragonyosezredben. 1839 és 1846 között a magyar nemesi testőrség tanáraként (testőr másodőrmester, őrnagy) számos későbbi honvédtiszt oktatója. 1844-től őrnagy, 1848 tavaszán a 6. (Württemberg) huszárezrednél szolgált Galíciában. 1848 júliusában ezredével együtt hazavezényelték. A pákozdi csatában a magyar sereg balszárnyának parancsnoka. 1848. október 12-től honvéd ezredes a 6. (Württemberg) huszárezred parancsnoka. Az október 30-iki schwechati csatában ismét a magyar sereg (lovasságból álló) balszárnyát vezette. Az ott tanúsított helytállásáért 1849. május 3-án a katonai érdemjel 2. osztályával tüntették ki. 1848. december 2-án honvéd tábornokká (vezérőrnagy) léptették elő és a Hadügyminisztérium Újoncozási és Pótlovazási osztálya élére nevezték ki. Egyben ő lett a honvédsereg lovasságának főfelügyelője. Irányítása alatt folyt az új huszárezredek (13-18.) felállítása és kiképzése, a császári-királyi hadseregben maradt huszárezredek (5., 7., 12.) pótlása, valamint a régi és új ezredek kiegészítése. Közben 1849. január 2-ától a Balmazújvároson alakult tartalék hadosztály parancsnoka, január 22-től Debrecen katonai parancsnoka is, illetve 1849. február közepétől március 8-áig a Központi Mozgó Sereg (II. hadtest) vezénylője. 1849 májusában ideiglenesen ő látta el a hadügyminiszteri teendőket is. A szabadságharc végén kolerában hunyt el Szegeden. Temetésén, melyet katonai díszpompával végeztek, jelen volt Kossuth Lajos is számos kormánytag és tábornok élén. Répásy Mihály majd mindegyik, a szabadságharc menetét döntő módon befolyásoló haditanácson jelen volt, s részese lett a legfontosabb döntéseknek. Mészáros Lázár egykori hadügyminiszter így vélekedett: „Szerencsés férfi! Mert még szabad, független honban hunyhatott el, s ennek buktát nem látta, kétszerié szerencsés, hogy nem Haynau, hanem a természet köteles áldozata lett." Sírja fölé a szegediek 1861-ben impozáns sírkövet állítottak. Répásy Mihály tábornok ünnepélyes újratemetése, immár szülőfalujában, Kemecsén, katonai díszpompával történt meg 2007. március 14-én. Kemecsei születésű Mikecz Tamás (Kemecse, 1817. - Nyíregyháza, 1879. júl.) őrnagy. Nemes, református, nőtlen. Földbirtokos, vármegyei hivatalnok. 1848. szeptember 10-től főhadnagy a Szabolcs vármegyei önkéntes (a későbbi 48. honvédzászlóalj) zászlóaljban. Ebben a zászlóaljban szolgált végig. Budavár bevétele után kitüntették a katonai érdemjel 3. osztályával. 1849. július 7-én őrnaggyá léptették elő és átvette a zászlóalj parancsnokságát. A 48. zászlóaljjal tette le a fegyvert Komáromban, majd menlevéllel hazatért. А-ГТ16 A Kossuth-szobor
