Bene János (szerk.): A szabolcsi honvédek Aranykönyve 1848-1849 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 69. (Nyíregyháza, 2013)
Bene János: A szabolcsi honvédek aranykönyve
Fedor János 1848. nov. 2.20 óhitű nőtlen 5.1.1. Balázsén (Bereg vm.) születésű. N.Halászi lakos Grünvald Tóni helyett. Horny ák János 1849. jún. 5.19 óhitű nőtlen 5.0.0. Szerdahelyi (Zemplén vm.) születésű. N.Halászi lakos Gálik Ferenc helyett. Horzsár Mihály 1849. jún. 11.35 óhitű nős 5.3.0. Lengyelhoni, Szanoki kerület, berczkei születésű. N.Halászi lakos Szanyi Imre helyett. Sedlák György 1848. jún. 10.25 katolikus kertész nőtlen 5.7.0. Izsépi (Sáros vm.) születésű. 10. zlj. Nagyhalászi születésű eördöghfalvi Csuha Antal (Nagyhalász, 1794. okt. 23. - Kassa /Abaúj vármegye/, 1867. febr. 22.) tábornok. Csuha Tamás földbirtokos és Fekete Magdolna fia. Római katolikus vallású, 1809-től hadfi a 39. gyalogezredben. 1810-1813 között elvégezte az olmützi katonaiskolát, majd hadnagy, folyamatosan szolgálva 1844-től őrnagy és zászlóaljparancsnok a 39. (Don Miguel) gyalogezrednél Péterváradon. 1831- től nős, felesége Ritter Dominika. Egy gyermek apja. Csuha őrnagy 1848. május 31-től az Országos Nemzetőrségi Haditanácson előadó, majd a szegedi nemzetőrség szervezője. Június 21-től a szerb felkelők szemmeltartására létesített óbecsei tábor szervezője és parancsnoka. Június 25-én császári-királyi alezredessé, október 26-án honvéd ezredessé léptették elő. Részt vett a délvidéki harcokban, 1848 őszén az aradi hadkerület, majd a szegedi hadmegye parancsnoka. Betegsége miatt nem tudta elfogadni az erdélyi hadsereg parancsnokságát. Előbb a szegedi vár, s az ott lévő hadifogoly tábor, majd 1848. december 25-től a péterváradi erőd parancsnoka. 1849. január 9-én tábornokká léptették elő. A császári csapatok által ostrom alá vett várat előbb aktívan védte, majd tárgyalásokat kezdett a feladásról. 1849 március elején a kapitulációs okmányt is aláírta, de azt a várőrség „magyar ügy iránti fanatizáltságára" hivatkozva nem hajtotta végre. Perczel Mór tábornok csapataival 1849. március 27-én felmentette az ostromlott várat, Csuha Antalt leváltotta és Debrecenbe küldte ügye igazolására. Május 21-én a tábornokot a hadügyminisztérium nyugállományba helyezte. A szabadságharc bukása után a császáriak alezredesi rangját elismerve nyugdíjazták, 1851-ben azonban hadbíróság elé állították és rangjától, nyugdíjától megfosztották. 1859-től szerény kegy díjat kapott. Nagyhalászi születésű érkeserűi és bélmezei Fráter Sándor (Nagyhalász, 1832. márc. 12. - Kótaj, 1893. márc. 8.) százados. Fráter Benedek földbirtokos és Csorna Zsófia fia. Református, nőtlen. A grazi katonaiskolában tanult, 1848 elején hadfi a 39. (Don Miguel) gyalogezredben. 1848 nyarán ezredével a Délvidéken harcolt. Október 19-től hadnagy, 1849. február 16-tól főhadnagy, végül százados a 33. honvédzászlóaljban. Borosjenőnél tette le a fegyvert. A szabadságharc bukása után besorozták a császári-királyi hadseregbe, ahol rövid ideig szolgált. 1867-ben a Szabolcs vármegyei Honvédegylet tagja, kótaji birtokos. 1870-ben szabadságolt állományú százados. Emléktábla a Csuha-kúria falán
