Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt
SÁTORALJAÚJHELY EGYHÁZAI A REFORMÁCIÓ ELŐTT 383 püspök joghatósága alól, egyházi ügyekben pedig, városuk területén úgy bíráskodhatnak, mint a püspökök. 59 Újhely azonban nem egyszerűen a saját, városi jogán lett exempt, hanem mert egy régóta exempt plébánia területéből hasították ki. A pataki exemptio sem a település városiasodottságából eredt, hanem annál ősibb múltra tekintett vissza. Az a 14. századi jogász, aki a városi plébániákra vonatkozó jogelvet megfogalmazta, már nem, vagy alig értette az exemptio lényegét, ő a saját kora szemüvegén keresztül próbálta megmagyarázni azt, hogy némely város plébániájának miért vannak különleges jogai, ez a magyarázat azonban visszahatott az élő jogra is. A Bodrog-parti településen álló királyi udvarház és annak egyháza tette egyházjogilag különlegessé Patakot. A 13. század telepítéseivel új típusú várossá fejlődött Sárospatak, így aztán a 13. század végén, a 14. század elején rá is úgy tekintettek, mint királyi városra, exemptióját pedig ebből a helyzetéből vezették le. 40 Kétséges, vagy legalábbis nem lehet eldönteni, hogy a pataki exemptio nélkül, önmagában az 1261-es alapítás elegendő lett volna-e ahhoz, hogy Újhely is az exempt egyházak közé kerüljön. A harmadik feltétel, a birtokjog kérdése is összefüggött az előző kettővel. Királyi város, következésképpen királyi szabad, vagy szabad királyi város csak királyi birtokon jöhetett létre. A település korai eladományozásával az exempt jogok elenyésztek. Korai eladományozás alatt valószínűleg helyenként mást kell értenünk. A kiváltságos egyházak rendszerét csak látszólag lengte körbe a nagyon távoli múlt homálya és az ősiségben gyökeredző jogok. Úgy tűnik, az Árpád-házi királyok adományaival könnyen csorbultak az egykori kiváltságok, a Zsigmond-kor elején történt nagy birtokadományozás azonban már nem módosított az exempt egyházak helyzetén, addigra ugyanis már kialakult a kiváltságolt egyházak kodifikált köre, amin azonban a 13. századi, sőt még a 14. századi birtokosváltások is változtathattak. 4' A pataki ispánság egyes részeinek eladományozása nem sokkal a tatárjárás után elkezdődött. 1248-ban IV. Béla Liszkaolaszit (a mai Olaszliszkát) hasította ki az ispánságból, és adta a szepesi káptalannak. 4 21. Károly az 1201-ben kiváltságot nyert Olaszi (a mai Bodrogolaszi) egy részét 1317-21 között cserébe adta a Szentemágocs nemzetségből való Frigyesnek, a későbbi Olaszi család ősének. 4 5 E két falu egyházai nem örökölték a pataki plébánia exempt jogát. A későbbi évtizedekben mindkét falu az egri püspökség alá tartozott, plébánosaik az 1330-as években a tizedet az egri püspöknek fizették meg. 4 4 Az olasziak azonban nem csak a püspöknek adták dézsmájukat, hanem a pataki plébánosnak is. 1344-ben pontosan megállapították az Olaszi területét két részre osztó határvonalat, ami a plébános és a püspök tizedszedési területét választotta el egymástól. 4 5 Újhely azonban nem került ki a pataki jószágok közül, mindig a pataki ispánság és uradalom sorsában osztozott, ezért nem volt semmi akadálya annak, hogy osztozzon a pataki exemptióban is. Az 1261 után kialakult újhelyi exemptio mindhárom feltétele a királyi akaraton múlt: István herceg döntése volt a város és a plébánia alapítása, a későbbi uralkodóké pedig az, hogy a pataki uradalmat a 14. század végéig többnyire királyi birtokban hagyták. A sátoraljaújhelyi plébánia tehát elsősorban a világi hatalomnak köszönhette különleges jogállását. A 14. század végén az újhelyi plébánia már ott szerepelt az esztergomi érsekség alá rendelt egyházak sorában. Mivel a szokás által szentesített jogról volt szó, ezért az újhelyi plébániát akkor már régóta saját jogon is az exempt egyházak között tartották számon. A középkor folyamán négy olyan listát állítottak össze, melyek az összes magyar exempt egyházat felsorolták. A négy listánál sokkal több irat őrizte meg az exempt 39 „in quibusiibet liberis civitatibus et regaiibus sunt plebani expeditia iurisdictione suorum dyacesionorum episcoporum, quia omnes tales ad forum ecclesiasticum pertinentes intra limites suarum dioecesium manentes sic habentur et possint iudicare, sicut episcopus dioecesias" - Martinus Georgius Kovachich: Formulae solennes styli. Pest, 1799. 1. 21. Értelmezésére: Gárdonyi Albert: Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban. In Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére Bp. 1933. 163-182., továbbá: Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 122. 40 lankovich: Királyi kápolnák 72.; Szűcs: Sárospatak 12. 41 A Zsigmond-kori adományokra: Engel Pál: A magyarországi birtokszerkezet átalakulás a Zsigmond-korban. In: Kelet és nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged 1995. 141-160. 42 Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. 1-11. Ad edendum praeparavit: Richard Marsina. Bratislavae 1971-1987. (a továbbiakban: CDES) 11. 210. 43 AO V. 132. Az adomány datálására: Szűcs: Sárospatak 26. 44 Mon. Vat. 1/1. 249-250. 45 AO IV. 459.
