Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

180 TORMA ISTVÁN IRadek: A Nyitra vármegyében 1329-ben feltűnő Rédek'

7

9 a 18-19. században magyarul Alsó- és Felsőrédek, szlovákul Dolní és Horni Radek néven szerepelt. 1808-ban a Lipszky repertóriumba Nemes-Rédek, illetve Zemansky Hrádek néven vették fel. Utóbbi alak nyilván helyesírási hiba eredménye. Ma Dolny Riadek és Horny Riadek Sisov részeként. Radistyán 1. Hradistyán Radistye: A honti lpolykeszi és Inám közti Kopasz pusztán az 1856. évi kataszteri térképen szerepel.

180 Neve az eredeti szókezdő r hang elhagyásával vált könnyebben kiejthetővé. Radna 1. Hradna IRadna: Az erdélyi Radna-helynevek — Máriaradna, Óradna, Újradna — nem a hrad származékai, tövükben az ősszláv *ruda ere' szó rejtőzik.'

8' IRadoskő: A Sáros vármegyei Hradiszkó rosszul megállapított hivatalos neve. L. még Hradiszkó alatt. Radostyán 1. Hradistyán Regiske 1. Hradissa Rhadschin: A történeti Magyarország területéről egyetlen előfordulását ismerem. Állítólag a Moson vármegyei Barátudvar (Mönchhof) mellett állt ilyen nevű falu és vár.'

8

2 Ennek nyomára nem bukkantam más történeti földrajzi és helytörténeti irodalomban. A név a szó elejei hangátvetéstől eltekintve mindenesetre azonos a prágai Hradzsin (Hradcany) német Hradschin változatával, ami a kis vár, várkastély jelentésű hradec. szó származéka, eredetileg a várnépek lakóhelyét jelölte.'

8' ISzenográd: A Hont vármegyei falu nevének legrégebbi előfordulásai nem tartalmazzák sem a grad, sem a hrad elemet: Zenerag (1135), Scenarag (1338), Zynerad (1342). 1394-ben tűnik fel a Zenehhrad, 1424-ben pedig a Zynograd alak.'

8

4 Györffy György szerint a szláv *Senorog 'szénazúg' összetételből származik.'

8' Nevét 1891ben tévesen változtatták Szénavárra, mai szlovák neve Senohrad, tovább élteti a tévedést. IVinograd: A délszláv nyelvekben elterjedt név jelentése 'szőlős kert, szőlőhegy'. IVinohrad: A határrész neveként gyakran, rendszerint többes számban használt szlovák szó jelentése 'szőlős kert, szőlőhegy'. IZáhrada: A szlovák szó jelentése 'kert'. Zámcsek: A szlovák zámok szó kicsinyítő képzős alakja, jelentése kis vár, váracska. A liptói Szentkereszt közelében Paucsinalehota felett emelkedő Zámcsek lehotski méretei alapján Árpádkori kisvár maradványának tartható.'

8

6 Zámcsiszkó (Zámcisko): A szlovák zámok szóból, vagy inkább a kicsinyítő képzős zámcsokból alakult a Hradiszkó analógiájára, jelentése szintén váras hely, várhegy, földvár. A zámoknak nincs a Hradistyéhez hasonló *Zámcsistye származéka, ezért a Zámcsiszkó egyedül látja el a Hradistye és a Hradiszkó funkcióját. További változatai sem alakultak ki. Alacsonyabb esetszámmal, de szintén lefedi a szlovák nyelv törzsterületét. A névadás indítéka többnyire ismert. Teljesség igénye nélküli felsorolásuk: Gölnicbánya (Gelnica, Szepes vm.) Zámcisko: Árpád-kori-késő középkori vár maradványai.'

87 Idabukócz (Bukovec, Abaúj-Torna vm.) Zámcisko: 13-14. századi vár maradványai.'

88 Igló (Spisská Nová Ves, Szepes vm.) melletti Zámcisko középkori erődített telep, 15. századi éremleletet közöltek innen.'

8

9 179 Györffy IV. 452. 180 Györffy 111. 198. 181 v. ö. FNESZ I. 393. 182 StessI József SMRT 2,1892. 41-42. 183 FNESz 1.613. 184 Bakács 1971. 195. 185 Györffy 111. 253. 186 Mihalik József ArchÉrt XI, 1891. 149-150. Alaprajza a 149. oldalon. 187 Placek-Bóna 2007,119-120. 188 Placek-Bóna 2007. 87. 189 SlovNum 2004. 245.