Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

GRAD/HRAD, ZAMEK/ZAMOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK A KÁRPÁT-MEDENCEI HELYNÉVADÁSBAN 169 tólevélének 1220. évi átiratában szerepel Nougrad néven. Az Árpád-korban ezenkívül még Neugrad alakban fordul elő. Györffy György a megye kialakulását bemutató térképen földvárat jelez Nógrádnál.'

2 A jelek szerint a falu nem érte meg a késő középkort." Kiss Lajos szerint neve személynévi eredetű, újkori Nadrag-Nadrág alakja hangátvetéssel keletkezett.'

4 A névadás indítékát nem tudjuk eldönteni, a jövőbeli várkutatásnál mindenesetre figyelembe kell venni. Sarengrad (Szerém vm): Rómer Flóris a földvárak között sorolja fel Sarengradot." 1. még !Szenograd. [gradj: Zemplén, Zimony és Zemogni (a mai Dunaföldvár eredeti neve) sorolható ebbe a csoportba. Mindhárom a délszláv *zeml'bni> gradt 'földvár' névből alakult az utótag elhagyásával.'

6 A Hajdú-Bihar megyei Ártánd melletti Kis- és Nagyzomlinpuszta elődje az 1430-ban szereplő Kiszemlén, illetve 1459. évi Zemlyn névalakja alapján idesorolható lenne, ezt azonban egyértelműen kizárja az a körülmény, hogy korábban is, később is következetesen Zomlun, Zomlyn, Zomlen stb. fordul elő.'

7 IGrád 1. Garád IGrád, grádics: Csak a rend kedvért írom ide a végső soron latin eredetű, 'fok, lépcsőfok' jelentésű szavakat. Utóbbi földrajzi névként is előfordul. Pl. Grádics-árok.'

8 Mindazonáltal a tömördi Gradistye elhomályosult jelentésű neve Grádics, Grádics alakban is használatos.'

9 Gradac: A délszláv nyelvekben elterjedt helynév a Gradeccal együtt a 'kis vár, várad' jelentésű *Gradr>cb szóból származik. Felsőszentmárton (Baranya m.): Gradac.

4

0 Gyér (Giera, Torontál vm.): „A község melletti Grádác erdőben avargyűrűket tártak fel, és itt egy török időkből származó kisebb erőd is állt."

41 Somberek (Baranya m.): Gradac.

42 Szigetvár (Baranya m.): Gradacz.

43 ?Gradasac Gradec: A Gradaccal együtt a 'kis vár, várad' jelentésű *GradtcT> szóból származik. L. még Gréc. Gradec, Belovár-Kőrös vm. ?Gradici Grádics 1. Gradistye és Grád Gradicska: A Gradistye változata. Miháld (Zala m.): Gradicska.

4

4 Gradina: A délszláv nyelvekben a várhely, várrom jelentésű elnevezés széles körben elterjedt, történeti határainkon kívül több helység neveként is előfordul, az ugyanott található Gradin, Gradinje változatok nem mutathatók ki történeti határainkon belül. Horvát-Szlavónországban helységnévként csak Verőce vármegyében szerepel, elsősorban helynévi alkalmazását ismerjük. L. még Gradovina. 32 Györffy 1. 349, illetve 251. 33 v. ö. Csánki 11. 511. 34 FNESzIl. 171. 35 Rómer, Flóris: Résultats généraux du mouvement archéologique en Hongrie avant la VHP session du congrés international d anthropologic et d'archéologie préhistoriques ä Budapest, 1876. In: Compte-Rendu. II. Bp.1878.101. 36 FNESZ Ii. 804, 806. 37 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest, 1940. 389. 38 Zmfn 152/24. 39 Vmfn 8/31-34. 40 Bmfn 277/103. 41 Miski 2001. Gyérnél. 42 Bmfn 201/11. 43 Bmfn 87/504. 44 Zmfn 248/122.