Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)
166 TORMA ISTVÁN A szakirodalomban is vita folyik az alapfogalmakról, a vár és kastély elkülönítéséről, a vártípusok megnevezéséről. A megoldást megnehezíti, hogy a korabeli nyelvhasználatot tükröző oklevelek sem a 19-20. századi tudományosság igényeinek megfelelő terminus technicusokat használtak (pl. Castrum seu castellum). Még kevésbé várható el ez a mindenkori helynevek létrehozóitól, használóitól (v. ö: Oravsky hrad, de Oravsky Podzámok). A magyar gyakorlathoz hasonlóan ugyanarra az objektumra az idők folyamán néha többféle név is keletkezett: Krcingrad ~ Stari Grad ~ Gradina, vagy Gracanica ~ Gradac ~ Turski grad. A szlovák nyelvterületen jellemző, hogy ugyannak a szónak vagy szóbokornak változatai voltak használatban: Hragista ~ Haradicha ~ Hradiszka ~ Hradiszko (Radoskő). Másfelől viszont az azonos helynevek eltérő objektumokat is jelölhetnek. Legjobb példa erre a várhely, várrom jelentésű Gradina, ami Fertőbozon őskori földvár, Szerémségben római kori táborok, a Dél-Dunántúlon közép- és törökkori várhelyek, Bácskában pedig - amint Wicker Erika bebizonyította - csaknem minden esetben egykori templomok romjainak neve. 9 A különféle nevek döntő többsége mindenesetre fennálló és elpusztult várakra vonatkozik. A névadás „relatív kronológiája" gyakran nem állapítható meg. A középkornál korábbi lelőhelyek esetében ez nem jelent problémát, a névadás nyilvánvalóan jóval későbbi az objektumnál. A középkori várak és erősségek neve lehet az építéssel egykorú (pl. Gradac, Hradok, és változataik), de keletkezhettek akár évszázadokkal elpusztulásuk után is (pl. Gradina, Gradistye, Hradistye, Hradiszkó). Megjegyzendő, hogy a két csoport között átfedések is lehetnek. A várhoz való tartozást kifejező nevek közül a váralja jelentésűek (Podgradje, Podhradie, Podhorod, Podzámok) mindig a vár közvetlen szomszédságában kialakult települést jelzik. A Garadna, Hradistyán típusú nevek a vár közelében is, de akár igen nagy távolságban is kialakulhattak. A címbeli szavakat és származékaikat közszóként nem vette át a magyar nyelv. Nyelvünkbe csak a szláv névadással keletkezett helynevek kerültek be. A várakkal kapcsolatos szavak közül viszont például a németből átvett sánc felhasználásával a magyarban is hoztak létre helyneveket (Sánc, Töröksánc, Nagy-Tatársánc stb). A szláv névadással létrejött helynevek egy része változatlan formában (Visegrád) került át a magyarba. Gyakori a párhuzamos névadás (Szepesi vár ~ Spissky hrad), továbbá a teljes vagy részfordítás magyarról idegenre (Vörösvár ~ Cerveny Hrádok, Kisvárad - Maly Várad), illetve idegenről magyarra (Hradisko ~ Kisvár). Különösen az eredeti jelentés elhomályosulásával jöttek létre a magyar nyelv kiejtési szabályaihoz idomuló alakok (Gradistye ~ Geredistye, Hradistya ~ Haragistya). Csak bizonytalan népetimológiás változást találtam (Gradistye ~ Grádics), ilyenre példaként a várnevek köréből az Alvinccel szomszédos Borberek falu neve hozható fel, amely az eredeti német Burgberg ('várhegy') értelmesítése. 1 0 Röviden szót kell ejteni a hivatalos névadásról, amelynek során a nyelvileg számos helyes változtatás mellett téves alakokat is gyártottak (pl. Radoskő, Sarmizegethusa). 9 Cumania22, 2006. 45. 10 FNESz 1.237.
