Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - ISTVÁNOVITS ESZTER–ALMÁSSY KATALIN: Késő népvándorlás kori és/vagy Árpád-kori településnyomok

KÉSŐ NÉPVÁNDORLÁS KORI ÉS/VAGY ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSNYOMOK BEREGSURÁNYBÓL 59 A talaj kötött, sárga agyagos öntésföld, mely rendkívül kemény volt. Ha ezt a réteget átvágjuk, akkor kékesszürke agyagos altalajt találunk. A régészeti objektumok ezt a szürke réteget azonban rendszerint nem érték el. Összességében 430 objektumot tártunk fel. Többségük (407) császárkori, de előfordult néhány késő népvándorlás kori és Árpád-kori együttes is (3-4. kép).

5 A települések pontos kiterjedését nem ismerjük, objektumaikat megtaláltuk a feltárástól mintegy 1,5 km-re húzódó, a Beregsurányba leágazó út melletti kutatószelvényünkben is.

4 Az alábbiakban a nem császárkori objektumokat és anyagukat közöljük. Célunk elsősorban az anyag bemutatása volt, mivel a Bereg területének ezen időszakai egyelőre fehér foltot képviselnek a kutatásban. így van ez annak ellenére, hogy a honfoglalás vizsgálata szempontjából rendkívül lényeges régióról van szó. Az objektumok és leletanyaguk 23. objektum: közelítőleg háromszög alakú, világosabb szürke, igen puha betöltésű objektum 65 cm-re a felszín alatt. Részben a feltárt területen kívülre esett. A kibontott rész 125 x 100 cm körüli. Mélysége a jelentkezéstől 20 cm. DNy-i szögletében cölöplyukszerű, 10-15 c

m mély, 45 cm átmérőjű bemélyedést bontottunk ki (96.22.1-2.). 1. Korongolt, vékony falú, apró szemű homokos anyagú fehér kerámia sötétszürke külső felülettel. 2 x 2,8 cm. Ez alapján talán Árpád-kori vagy későbbi objektum. 2. Szürke, piros foltos kődarab. 1,8 x 3 cm. 63. objektum: a felszín alatt 30 cm mélyen 173 x 230 cm átmérőjű, fekete, faszenes betöltésű, feltehetőleg késő népvándorlás kori gödör. Sok cserép, valamint égett kövek voltak benne. M: 23 cm (1. tábla 1.). Az objektum körüli nyesésből császárkori cserepek kerültek elő, a betöltésében azonban mindössze egyetlen császárkori töredék volt, a többi népvándorlás kori (96.53.1-36.). 1. Szürke, szemcsés, korongolt kisebb fazék másodlagosan szivacsos könnyűre égett peremtöredéke. P: 11,5 cm, ,M': 4,6 cm (I. tábla 3.) 2. Téglaszínű, szürke-fekete foltos, kavicsos-szemcsés, korongolt, nagyobb fazék tagolt peremtöredéke. P: 21,6 cm, ,M': 7,5 cm (1. tábla 5.) 3. Téglaszínű, szürke-fekete foltos, kavicsos-szemcsés, korongolt, nagyobb fazék peremtöredéke. P: 18,4 cm, ,M': 4,4 cm (1. tábla 4.) 4. Világos téglaszínű, kavicsos-szemcsés, korongolt, vékony falú fazék peremtöredékei. P: 10,1 cm, ,M': 4,1 cm (1. tábla 2.) 5. Szürkésbarna, kavicsos-szemcsés, korongolt, vastagabb falú fazék peremtöredéke, vállán fésült hullámköteg alatt fésült vízszintes vonalköteg díszíti. P: 21 cm, ,M': 8,5 cm. Valószínűleg ugyanennek az edénynek része egy oldaltöredék és egy vágott fenéktöredék. F: 10,1 cm, ,M': 8,9 cm (II. tábla 1.) 6. Szürkésbarna, illetve téglaszínű, kavicsos-szemcsés, korongolt, vastagabb falú fazekak oldaltöredékei sűrű, fésült vízszintes vonalköteggel. 13 db. 7. Két sárga, illetve szürke, homokkal soványított, korongolt, vékonyabb falú edény egy-egy kissé íves nyaktöredéke. 4,3 x 3,4 cm; 2,6 x 2,8 cm. 3 A kronológiai megállapításokra vonatkozóan lásd az anyagleírás utáni részt! A felszínrajzon csak a tanulmányban érintett objektumokat tüntettük fel. a császárkoriakat nem. 4 A leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban találhatók 96.1.1-235.1. leltári számon. Restaurálásukat Szinyéri Péterné végezte. A rajzokat Király József készítette.